Varga: Németország és Magyarország gazdaságpolitikai törekvései egy irányba mutatnak

Németország Magyarország legfontosabb partnerországa, a két ország gazdaságpolitikai törekvései is egy irányba mutatnak – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara taggyűlésén csütörtökön Budapesten.

A miniszter kiemelte: mindkét ország törekszik például az ipar GDP-n belüli arányának növelésére, a digitalizáció, valamint az elektromobilitás térnyerésének támogatására.
Varga Mihály rámutatott: 2016-ban az összes külkereskedelmi termékforgalom alapján Németország Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere volt, részesedése 27 százalékot tett ki a teljes magyar termékforgalomból. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 3,3 százalékkal emelkedett.
Hozzáfűzte, hogy az idei év is jól indult, az év első két hónapjában a Németországba irányuló magyar export 6,8 százalékkal, az onnan érkező import 7,6 százalékkal nőtt.
Varga Mihály rámutatott: a magyar gazdaság elmúlt években elért eredményeiben jelentős részük volt az itt működő német vállalatoknak, amelyek folyamatosan bővítették magyarországi termelésüket.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a német vállalatok visszajelzése kiemelt szerepet tölt be a kormány gazdaságpolitikájában.
A tárcavezető a kamara Magyarországról készített konjunktúra-jelentéséről elmondta: a felmérésben résztvevő német vállalatok pozitívan nyilatkoztak a tapasztalataikról, a válaszadók 45 százaléka tervezi, hogy bővíti dolgozói létszámát 2017-ben, 40 százaléka kívánja bővíteni magyarországi befektetését. A befektetők a magyar gazdaság és saját cégük helyzetét és a kilátásokat is kedvezőbbnek látják, mint egy éve.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos és pozitív tényező, hogy a korábban erős kritikával illetett kérdésekben javult a befektetők véleménye, így például a közigazgatás, az adórendszer megítélésében és a jogbiztonság tekintetében.
Varga Mihály rámutatott, hogy a Magyarországon működő több mint 3000 német vállalat közel 190 ezer embernek ad munkát. A német cégek 22,4 százalékkal az ország egyik legnagyobb befektetői és Németország Magyarország legtöbb külföldi leányvállalattal rendelkező partnere is – ismertette a miniszter.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a német-magyar kamara felmérésének eredményei megerősítik a magyar kormány azon várakozását, hogy idén és jövőre is négy százalékot meghaladó gazdasági bővülést érhet el a magyar gazdaság.
Varga Mihály megjegyezte: a munkaerőpiaci feltételeket tekintve Magyarországon több területen, ágazatban is munkaerőhiánnyal kell szembenézni.
Kiemelte: a kormány a jövőben számos új intézkedést vezet be a szakképzett munkaerő biztosítása érdekében. Fontos lépésnek tartotta, hogy tavaly novemberben sikerült megállapodni a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Jelezte: a munkaerőhiány csökkentését a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek átképzésével, a munkaerőpiacra irányításával lehetne orvosolni.
Elmondta: a kormány 2022-ig olyan változásokat szeretne végrehajtani, hogy Magyarország közterhei ne különbözzenek a régió más országaiban elért szintektől.
A nemzetgazdasági miniszter pozitívan értékelte a Nemzeti Versenyképességi Tanács megalakítását is, jelezve, hogy a testület hat fontos területen javasolt már a vállalkozások versenyképességét erősítő változtatásokat, a javaslatokat már igyekeznek a jogalkotási területén, törvényi formában megfogalmazni.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a nemzetgazdasági tárca és német-magyar kamara képviselői a munkacsoportok ülésein rendszeresen kicserélik a véleményüket a gazdasági folyamatokról, ezzel is segítve a magyar gazdaság további erősödését, a vállalkozások gazdasági teljesítményének bővülését.
Dale A. Martin a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta: a Magyarországon működő német érdekeltségű cégek évek óta jelentős mértékben hozzájárulnak az ország exportjához.
Kiemelte: tavaly a kamara az innováció fejlesztését helyezte tevékenységének fókuszába, idén a szakemberképzés támogatására, a szakemberek utánpótlására koncentrálnak. Hozzátette: azt is szeretnék elérni, hogy egyre több lány vegyen részt a középfokú műszaki, illetve a felsőfokú mérnökképzésben.(MTI)