Tízből kilenc magyarnak gondot okozna a felújítás – új lendületet adhat a Wekerle+

Átrendezheti az építőipari keresletet a kormány által frissen bejelentett lakástámogatási rendszer. A Wekerle+ program inkább új lakások építését és az energetikai felújításokat ösztönzi.Utóbbira nagy szükség van: a Mapei reprezentatív kutatása szerint tízből közel kilenc magyarnak anyagi nehézséget jelentene egy felújítás vagy más ingatlanberuházás finanszírozása.

A Wekerle+ programban a családi házaknál akár 15,5 millió, a társasházi lakásoknál 5,2 millió forintos korszerűsítésre lehetne támogatást igényelni – derül ki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter múltheti bejelentéséből(1). A vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel együtt a költségek akár 95 százalékát fedezheti.

Az alacsony önerő kulcskérdés lehet, mert a magyar háztartások többségének komoly anyagi gondot jelentene egy felújítás finanszírozása. A Mapei Építőipari Bizalmi Index 2026-os kutatása szerint a 18–65 éves lakosság 36 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást vagy más ingatlanberuházást, 25 százalékának nagy, 27 százalékának pedig közepes anyagi nehézséget jelentene.

Markovich Béla szerint ezért a célzott támogatás kettős előnyt jelenthet: segítheti az eddig elhalasztott felújítások elindítását, miközben az energiamegtakarítás révén hosszabb távon a háztartások rezsiköltségeit is csökkentheti. Hiszen a legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel.

A kormány tervei szerint évente 30 ezer otthon újulhat meg a programban, fele-fele arányban családi házak és társasházi lakások. A kormány 2030-ig összesen 120 ezer felújítással számol. Ez a magyarországi, mintegy 4,6 milliós lakásállomány(2) 2,6 százaléka. Kapitány István szerint a 600 milliárd forintos programkeret legalább 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést hozhat.

„Ez már akkora volumen, amelyet a felújítási piac is megérezhet. Az évi 30 ezer korszerűsítés több évre adhat munkát a kivitelezőknek és megrendeléseket az építőanyag-gyártóknak. Ráadásul olyan felújítások is elindulhatnak, amelyeket a tulajdonosok eddig pénzhiány miatt halogattak” – mondta Markovich Béla.

A szakember hozzátette, hogy a támogatások sikerét nagyban befolyásolhatja az igénybevétel egyszerűsége. A korábbi programok tapasztalatai alapján az egyértelmű jogosultsági feltételek, az egyszerű adminisztráció és a kiszámítható finanszírozás legalább olyan fontosak lehetnek, mint maga a támogatás összege.

Az új lakások építésének kedvezhet a támogatási rendszer

Az új rendszerben a 18–41 éves elsőlakás-vásárlók új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos, használt lakás vásárlására pedig fix 5 százalékos kamatozású, támogatott hitelt vehetnek fel jövőre. A támogatás mindkét lakástípus esetén jelentős ösztönző: például egy 30 millió forintos, 25 éves futamidejű hitelnél az új lakásra felvett kölcsön havi törlesztőrészlete tízezrekkel lenne alacsonyabb.

„Ez lényeges változás. Míg egy használt lakás adásvétele önmagában viszonylag csekély közvetlen építőipari keresletet teremt, egy új lakás megépítése számos ágazatnak ad munkát, így közvetlenül is hozzájárul a gazdasági teljesítményhez. A kedvezményes újlakás-finanszírozás és az 5 százalékos lakásáfa megtartása együttesen ösztönözheti új lakásberuházások elindítását” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A használt lakások vásárlásánál ugyanakkor szigorodhatnak a finanszírozási feltételek. Az ötéves bentlakási kötelezettség a tervek szerint az új és a használt lakások vásárlására egyaránt vonatkozna, az Otthon Start 3 százalékos kamatával szemben pedig a Wekerle+ 5 százalékos kamatot kínálna a használt lakásokra. Ez egy 50 millió forintos, 25 éves futamidejű hitel esetében érezhetően magasabb havi törlesztőrészletet jelentene. A program ugyanakkor a meglévő lakások energetikai korszerűsítését is támogatná, ami mérsékelheti a felújítási költségeket, és új megrendeléseket hozhat az építőiparnak.

A támogatott lakástakarék hosszabb távon élénkítheti a keresletet

A Wekerle+ Lakástakarék az első öt évben 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítéssel és 3 százalékos banki kamattal ösztönözné a rendszeres megtakarítást. A konstrukció megkönnyítheti az első lakás megvásárlásához szükséges önerő előteremtését, elsősorban azoknak a fiataloknak, akik jövedelmükből rendszeresen félre tudnak tenni.

„A lakástakarék előnye, hogy nemcsak az otthonteremtést segíti, hanem a rendszeres megtakarítást és a pénzügyi tudatosságot is ösztönzi. Az építőipari keresletre ugyanakkor hosszabb távon fejtheti ki a hatását, hiszen a megtakarítások felhalmozásához idő kell” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A lakásépítés és a felújítás lehet az építőipar új hajtóereje

A lakástámogatási programok eltérő ütemben élénkíthetik az építőipart. A felújítási támogatások hatása már 2027-ben megjelenhet a kivitelezői megrendelésekben, míg az új lakások kedvezőbb finanszírozása kezdetben a vásárlói érdeklődést és az előértékesítéseket növelheti. Az építkezések szélesebb körű felfutása és az átadott lakások számának növekedése hosszabb időt vehet igénybe. A mielőbbi élénkülés szempontjából ezért különösen fontos az energetikai felújítási program gyors elindítása, valamint az egyszerű és kiszámítható igénybevétel biztosítása.

A Mapei szerint az új támogatási rendszer átrendezheti az építőipari kereslet szerkezetét, és növekedési lehetőségeket teremthet a lakásépítési és energetikai korszerűsítési piacon. Az ágazat egészének tartós fellendüléséhez ugyanakkor a vállalati beruházási aktivitás erősödése is szükséges.

Scroll To Top