Varga Mihály: az euróövezeti költségvetés csak többletforrásokkal fogadható el

Az euróövezeti költségvetés kialakítása nem történhet a már meglévő uniós politikák és eszközök kárára, ezért azt Magyarország csak a többéves uniós költségvetési keret megnövelése mellett, vagy az eurózóna-tagállamok által befizetett többletforrásokkal tartja elfogadhatónak – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az euróövezeti pénzügyminiszterek kibővített ülésén Bukarestben a Pénzügyminisztérium által az MTI-nek pénteken küldött közlemény szerint.

A pénzügyminiszter hozzátette: magyar részről elfogadhatóbb célkitűzés lenne, ha a francia és német kezdeményezésre formálódó eurózóna-költségvetés az üzleti ciklusok összehangolását célozná az eurót használó tagállamok között, így az nem eredményezne párhuzamosságokat.
Az Eurócsoport a júniusi határidőt szem előtt tartva folytatta az eurózóna-költségvetés részleteinek kidolgozását, elsősorban az irányítási- és döntéshozatali struktúrára fókuszálva – tájékoztatott Varga Mihály.
Varga Mihály úgy fogalmazott, magyar részről határozottan ragaszkodnak ahhoz, hogy az eurózóna-költségvetés céljai ne legyenek átfedésben az EU27-es körben már létező szakpolitikákkal, illetve célokkal. A folyamatban lévő tárgyalások során ezért kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyek párhuzamos célok és eszközök kialakítását eredményezhetik – nyomatékosította a miniszter.

Varga Mihály leszögezte: számos alkalommal kifejezték, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió mélyítése során Magyarország számára kiemelten fontos az egyenlő elbánás, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Ezért magyar részről azt támogatják, hogy az új eszközt az EU többéves pénzügyi keretrendszerén belül hozzák létre, és így az arról szóló döntés csakis teljes EU27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeit teljes mértékben figyelembe véve születhessen meg – tette hozzá.
Az ülésen a bankuniós Európai Betétbiztosítási Rendszer (EDIS) politikai egyeztetéséről szóló ütemtervről is tárgyaltak a miniszterek. Varga Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország támogatja a bankunió teljes kialakítását, illetve a kockázatcsökkentő lépéseket, azonban a bankok állami kitettségeinek átszabályozását, illetve az anyabankok erősítését a leánybankok rovására határozottan ellenzi.(MTI)