Ukrán válság – Oroszország nyilvánvalóan megsértette nemzetközi kötelezettségeit

Oroszország nyilvánvalóan megsértette nemzetközi kötelezettségeit – jelentette ki hétfőn Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását követően.


Az EU ezért felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait a fekete-tengeri flotta működését szabályozó orosz-ukrán megállapodás által meghatározott állandó állomáshelyeikre – közölte Ashton.
A külügyi főképviselő azt is ismertette, hogy az EU azt is elvárja, hogy Moszkva kezdjen egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és az amerikai-brit-orosz 1994-es budapesti memorandum többi aláírójával.
Catherine Ashton arra is kitért, hogy a külügyminiszterek “célzott intézkedésekről”, szankciókról és az Oroszországgal folytatott vízumliberalizációs tárgyalások felfüggesztéséről is tárgyaltak. Erről akkor születhet döntés, ha Oroszország nem teszi meg a szükséges lépéseket a feszültség csökkentése érdekében – tudatta.
A külügyminiszterek által elfogadott zárónyilatkozat nem csak az orosz agressziót ítéli el, hanem azt az orosz parlamenti felhatalmazást is, amely engedélyt ad a fegyveres erő alkalmazására Ukrajna területén. Mindez ellentétes az ENSZ Alapokmányával és a Helsinki Záróokmánnyal, Oroszország vállalt kötelezettségeivel, amelyeket az 1994-es budapesti memorandum tartalmaz. Ebben az azt aláíró Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország a többi között arra vállalt kötelezettséget, hogy nem alkalmaz erőt Ukrajnával szemben és nem fenyegeti erőszakkal Ukrajnát. Cserébe Kijev lemondott a birtokában lévő atomfegyverekről és csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez. De mindemellett a külügyminiszterek szerint Oroszország megsértette az 1997-es orosz-ukrán barátsági szerződést és az ukrán alkotmányt is, amely szintén kimondja az ország területi integritását.
“Az EU a jelenlegi válság békés megoldására és a nemzetközi jogból fakadó elvek és kötelezettségek teljes tiszteletben tartására szólít fel” – áll a külügyminiszterek zárónyilatkozatában, amely szerint az EU kész a párbeszédre, és nyitott minden konstruktív egyeztetésre, és ebben minden nemzetközi szereplővel, szervezettel a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az ENSZ-szel is együttműködik.
A dokumentum kinyilvánítja, hogy az EU továbbra is nyitott Oroszországgal szemben, ám sajnálatát fejezi ki, hogy Brüsszel és Moszkva “közös céljai megkérdőjeleződtek”.
Méltatja a közös nyilatkozat az ukrán kormány mértéktartó viselkedését, egyúttal támogatásáról biztosítja Kijevet a helyzet stabilizálására tett erőfeszítéseiben. Megjegyzi a dokumentum azt is, hogy az EU további alkotmányos reformot tart szükségesnek Ukrajnában, valamint tiszta, szabad és átlátható elnökválasztás megtartását az EBESZ nemzetközi megfigyelőinek felügyeletével. A zárónyilatkozat arra is felszólítja Ukrajnát, hogy a kormányzat minden szintjén érvényesítse, hogy minden érintett, minden térség, a lakosság minden csoportja beleszólhasson a döntésekbe, és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme teljes mértékben biztosított legyen.
A külügyminiszterek mindemellett azt is megerősítik a dokumentumban, hogy az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy nemzetközi pénzügyi intézményekkel, főleg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és egyéb nemzetközi szervezetekkel együtt pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának.
“Ennek érdekében az EU és a tagállamok teljes támogatásokat biztosítják egy nemzetközi támogató csomaghoz Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítésére, amennyiben Ukrajna világos kötelezettséget vállal a reformokra” – áll a zárónyilatkozatban.
A külügyminiszterek emellett módosították legutóbbi rendkívüli ülésükön hozott, az Ukrajnával szemben bevezetendő szankciókra vonatkozó politikai döntésüket. A célzott intézkedéseknek immár az emberi jogok megsértéséért felelősök mellett, azoknak a vagyonának befagyasztását és elkobzását is előirányozza, akik állami pénzeket sikkasztottak el. Az EU továbbá megismétli, hogy az társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának lehetősége továbbra is nyitott Kijev számára, ebből pedig Ukrajna minden térsége, így a Krím is, valamint Ukrajna szomszédai is profitálhatnak.

Scroll To Top