Ukrán válság – Oroszország elszakítja a Krímet Ukrajnától

Oroszország a jelek szerint úgy döntött, hogy elszakítja a Krímet Ukrajnától, és eddig kitért minden megoldási kísérlet elől – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután találkozott a visegrádi országok (V4) külügyminisztereivel. Martonyi János a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: a visegrádi országok sérülékeny helyzetben vannak.

Frank-Walter Steinmeier örömét fejezte ki amiatt, hogy Kijevben és máshol Ukrajnában egyelőre sikerült megállítani a vérontást, egyúttal hozzátette: “biztosak vagyunk benne, hogy a történetnek még nincs vége”.
A krími események alapján úgy tűnik, Oroszország eldöntötte, hogy el akarja szakítani a Krím félszigetet Ukrajnától – mondta Steinmeier. A német diplomácia vezetője úgy vélekedett, Moszkva eddig kitért minden európai rendezési kísérlet elől, és “nem lehet nagy reményeket táplálni” azzal kapcsolatban, hogy rövid időn belül megváltozik a helyzet. A népszavazás után várhatóan megkezdik a Krím Oroszországhoz csatolásának előkészítését – tette hozzá.
Megerősítette: nemzetközi jogilag elfogadhatatlan és az ukrán alkotmánnyal is összeegyeztethetetlen a vasárnapra tervezett krími népszavazás a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról. Kérdésre elmondta: nem cél, hogy feltétlenül alkalmazzák a szankciókat, de ha úgy alakulnak az események, meghozzák a szükséges döntéseket. Az intézkedések “harmadik szakaszára” is szükség lehet.
A német politikus méltatta a visegrádi országok szerepvállalását az ukrán válság rendezésére tett kísérletekben. Azt mondta, az ukrán kérdésben “megegyezik, illetve nagyon hasonló” Németország és a V4-ek álláspontja.
Steinmeier úgy fogalmazott: nem csak az a veszély fenyeget, hogy 25 évvel Európa újraegyesítése után újabb megosztottság alakul ki a kontinensen, a helyzet “tűzveszélyes”, de ebben a helyzetben Európa “hideg fejjel” jár el.
A visegrádi országok aggodalmai “nem egyedül magyar, vagy cseh, szlovák vagy lengyel aggodalmak, hanem európai aggodalmak, és ezért a mi aggodalmaink is” – jelentette ki.
Kitért arra is: a közép-európai régióban még élénken élnek az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai események emlékei.
Hangsúlyozta: nem szabad figyelmen kívül hagyni a legfontosabbat, Ukrajna támogatását. Olyan támogatást kell nyújtani, amely ténylegesen segíti a lakosság életét, és nem “tűnik el más csatornákon”.
A francia és lengyel kollégájával együtt tető alá hozott februári megállapodásról szólva kifejtette: továbbra is fontos, hogy az átmeneti kormány az ország minden részét képviselje, végrehajtsák az alkotmányreformot, megtartsák az előre hozott választásokat, és azok a csoportok, amelyek az elmúlt időben felfegyverezték magukat, szolgáltassák be fegyvereiket. Emellett nemzetközi vizsgálatra van szükség annak megállapítására, kik a felelősek a tüntetések alatt elhunytak haláláért – magyarázta Frank-Walter Steinmeier.
Martonyi János kiemelte: a visegrádi országok sérülékenyek, minden, Oroszország elleni esetleges gazdasági szankció a V4-eket érintené a legsúlyosabban.
Mivel az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések következményeinek leginkább a visegrádi országok vannak kitéve, ha az uniós szankciók harmadik szakasza életbe lép, számítanak az EU tagállamainak szolidaritására – közölte.
A szankciók mellett a támogatásra is figyelmet kell fordítani az ukrajnai helyzettel kapcsolatban: fel kell gyorsítani a segítségnyújtást Ukrajnának, legyen szó a kereskedelemről, a társulási megállapodásról, a pénzügyi csomagról vagy az energiakérdésekről – mondta Martonyi János.
A magyar külügyminiszter emlékeztetett: a visegrádi országok külügyi vezetői az elmúlt hetekben többször is egyeztettek Ukrajnáról, és azért ilyen gyakran, mert “okunk van erre”. A V4-ek az ukrán válsággal kapcsolatban egységes álláspontot képviselnek, erről az eddigi közös nyilatkozatok is tanúskodnak – mutatott rá. Hozzátette: a visegrádi országok részei az EU-nak is, és fontos, hogy a 28 tagállam is egységes legyen, ez eddig sikerült is.
Martonyi János megjegyezte: a mostani tanácskozás célja az volt, hogy részleteiben is megismerjék Németország álláspontját, amely az egész EU szempontjából különlegesen fontos. A külügyi vezetők megállapították, hogy megközelítésük azonos vagy nagyon hasonló.
Egy kérdésre megjegyezte: mindent megtesznek, hogy a felek politikai, diplomáciai megoldást találjanak a kialakult helyzetre, de a legrosszabbra is fel kell készülni.(MTI)

Scroll To Top