2010 óta a versenyszférában a bérek 34%-al emelkedtek, míg az állami szektorokban 24%-os volt ez a szám. A kormány bérmegállapodást kötött több állami vállalattal, így ebben a szegmensben idén 13-14%-os emelés lehet, amely trend a jövő évben is folytatódni fog.
Az államnak szabályozói és munkaadói oldalon is van lehetősége a bérek emelésére. A szabályozói oldal egyik eleme az adórendszer változtatásának a lehetősége. Direkt nettó béremeléseket tud elérni azzal, ha a személyi jövedelemadót csökkenti. Ehhez társul egy másik eszköz, amelyet a minimálbér, garantált bérminimum és a közfoglalkoztatotti bér megállapításának lehetősége jelenti.
A 2016 év végén kötött két éves bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre egyaránt emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, amely alulról jelentős nyomást okoz a bérrendszerre. Ennek is köszönhető, hogy a versenyszférában az első féléves adatok alapján 11%-kal emelkedtek a bérek.
Az államnak a bérek alakítására szolgáló másik eszköze a munkáltatóként alkalmazott „viselkedése”. Ez nem csak a közszférát érinti, hanem az állami vállalatokat is. Az adatok azt mutatják, hogy 2010 és 2016 között a versenyszférában 34%-kal emelkedtek a bérek, míg a közszférában csak 21%-kal. 2015-ben és 2016-ban fordult valamelyest a korábbi trend, amikor a kormány elkezdte emelni a béreket saját közvetlen alkalmazottai körében.
Forrás: GazdaságTV.hu
Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
