Titkos adatgyűjtés – Berlin a polgárjogokról szóló ENSZ-egyezmény módosítását kezdeményezi

A német kormány szerint ki kell egészíteni a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, hogy biztosítható legyen a magánszféra védelme a digitális forradalom hatására megváltozott környezetben – írta szerdán a Die Welt című német lap.

A német külügyminiszter és az igazságügyi miniszter levélben terjesztette a javaslatot az európai uniós minisztertársak elé. Kiemelték, hogy az emberi jogokra vonatkozó szabályozás az internet előtti korszakból származik. Az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenysége körül kirobbant botrányra utalva hangsúlyozták, hogy az adatvédelem ügyében kibontakozott diskurzus lehetőséget ad a magánszféra védelméről szóló szabályok korszerűsítéséhez.
A javaslat szerint a digitális kommunikációra vonatkozó kiegészítéssel kell ellátni az 1976-ban életbe lépett ENSZ-egyezmény 17. cikkét, amely arról szól, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, és mindenkinek joga van a törvény védelmére az ilyen beavatkozás vagy támadás ellen.
A kiegészítéshez össze kell hívni az ENSZ-egyezményhez csatlakozott országok – összesen 167 állam – konferenciáját. Ezt bármely ország indítványozhatja, de a kezdeményezéshez meg kell szerezni az egyezményben részes államok legkevesebb egyharmadának – vagyis 56 ország – támogatását. A német kormány elsőként az uniós partnerekhez fordult, remélve, hogy a huszonnyolcak mind felsorakoznak a javaslat mögé, ami kellő erőt biztosít a szükséges további támogatás megszerzéséhez.
Magyarország, Dánia és Hollandia már jelezte is, hogy csatlakozik a német kezdeményezéshez – írta a Die Welt kormányzati forrásokra hivatkozva.
Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke támogatja a liberális koalíciós társ, az FDP által delegált miniszterek – Guido Westerwelle és Sabine Leutheusser-Schnarrenberger – kezdeményezését. Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter igyekszik a formálódó uniós adatvédelmi irányelv ügyének előmozdítására is felhasználni az NSA-botrányát. A kormányon belüli liberális törekvések eredménnyel jártak, hiszen az ügyben illetékes belügyminiszter, a rendpárti politikusként számon tartott bajor konzervatív Hans-Peter Friedrich is már gyors politikai megállapodást sürget, pedig eddig inkább halogatni próbálta az irányelv elfogadását – írta a Die Welt.
Németországban a náci Gestapo és a keletnémet államvédelmi hatóság, a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában, különösen azután, hogy kiderült, az NSA az uniós tagállamok közül a németországi digitális kommunikációt figyeli meg a legalaposabban, és a német szervek szorosan együttműködnek az NSA-val.
A hivatalos álláspont szerint a német kormányzat csak Edward Snowden, az NSA egykori munkatársának júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.
Az NSA botránya azonban egyelőre nem kezdte ki a kormány – és Merkel – hitelességét, és nem módosított számottevően a szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán. Egy szerdán megjelent fölmérés szerint egyedül a Német Kalózpárt profitált az ügyből, de támogatottsága még így is csak 4 százalékos, vagyis az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt van. Az utóbbi hetek felmérései alapján CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, az FDP támogatottsága 5 százalék körül mozog, a legnagyobb ellenzéki erőre, a szociáldemokrata pártra (SPD) pedig nagyjából a választók negyede szavazna, ami nem jelent eltérést az utóbbi másfél-két év trendjétől.(MTI)

Scroll To Top