Szíria – Szakértők: eltérő stratégiai érdekek vezérlik az országokat

Eltérő megfontolások vezérlik az országokat a szíriai konfliktussal kapcsolatos álláspontjuk kialakításában, több államban váratlan fejlemények nehezítik meg a végleges stratégia megfogalmazását – állapították meg a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértői az intézmény hétfői rendezvényén.

Balogh István tudományos munkatárs az Egyesült Államokkal kapcsolatban kifejtette: a vegyi fegyverek augusztus végi bevetésekor úgy tűnt, hogy Barack Obama a kongresszust kihagyja a döntésből a beavatkozást illetően, és erre meg is van a lehetősége. Az amerikai elnök aztán mégis a kongresszus elé vitte az ügyet, később pedig azt kérte a törvényhozástól, hogy halassza el a szavazást. Szinte követhetetlen az amerikai stratégia, inkább csak a történésekre reagál Washington, ennek egyik oka, hogy túl gyorsan változik a helyzet – vélekedett.
A szakértő szerint az Obama-adminisztráció tisztában volt ugyan azzal, hogy az országok nem egységesek a beavatkozással kapcsolatban, de azzal csak később szembesült, hogy a demokraták sem támogatják valamennyien ebben a kérdésben, ezért vitte az elnök a kongresszus elé az ügyet. Az elnök úgy gondolkodhatott, hogy ha a kongresszus nem támogatja a javaslatát, rá lehet „mutogatni” az intervenció elmaradásáért – mondta, hozzátéve: a döntés átruházásával azonban Obama gyengének tűnik.
Az elnök személyes politikai hitelességét veszélyezteti, hogy eredetileg megígérte a beavatkozást, és rendkívül elkötelezettnek mutatkozott – mutatott rá Balogh István. Úgy látja, a döntés kongresszus elé vitele gyengíti a csapás üzenetét is, mivel egy gyors és elsöprő támadás erőteljesebbnek tűnt volna, a kongresszus elé rendelés viszont eleve tompította az erejét.
A kutató szerint az Egyesült Államoknak egyik fél támogatása sem áll igazán érdekében, és nincs jól megfogalmazott stratégiája a kérdésben.
Rácz András tudományos főmunkatárs arról beszélt, hogy Oroszország az augusztus 21-i vegyi támadás tényét eleinte tagadta, majd az ellenzéket vádolta, végül pedig igyekezett kiszélesíteni a problémát: azt hangoztatta, hogy minden harcoló félnek van vegyi fegyvere. Ha valóban igaza van, akkor akár terroristák is juthattak vegyi fegyverhez Szíriában – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hozzátette: Moszkva szerint az ellenzékben radikális elemek is vannak, és ha a Nyugat megsemmisíti Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét, radikális iszlám vezetésű ország lehet Szíriából.
A szakértő meglátása szerint Oroszországnak jelentősen nőtt a presztízse, ugyanis a fejlemények azt mutatják, hogy képes megvédeni a szövetségesét, keményen kiáll a védelmében a Nyugattal szemben, vagyis ha valaki Moszkva szövetségese, számíthat a segítségére.
Még hosszú ideig eltart, mire kiderül, mi lesz a jelenlegi fegyverleadási javaslatból, és addig biztosan nem várható beavatkozás – hangsúlyozta. Megjegyezte: Moszkva annak is örül, hogy a radikális iszlamistákat addig is leköti a konfliktus, ami a 2014-es szocsi téli olimpia biztonsága szempontjából kedvező.
De ha a megállapodás a vegyi fegyverek leadásáról nem vezet is eredményre, Oroszország akkor is időt nyert a konfliktus megoldására – közölte.
Gálik Zoltán tudományos főmunkatárs előadásában kiemelte: a brit parlament leszavazta a részvételt egy esetleges katonai csapásban, és úgy tűnik, a törvényhozó hatalom egyre nagyobb befolyást kap a háborúval kapcsolatos döntésekben. David Cameron miniszterelnök eleinte úgy nyilatkozott, hogy országa szinte feltétel nélkül támogatja Washingtont a beavatkozásban, de „nagyon elszámította magát”: saját pártja sem támogatta olyan mértékben, ahogyan gondolta, és az ellenzéki Munkáspárt sem állt mögé – idézte fel. Hozzátette: a történtek után felvetődik a kérdés, hogy fenntartható-e a korábbi különleges kapcsolat az Egyesült Államokkal.
A kutató megjegyezte: a felmérések alapján a britek 40 százaléka támogatná a beavatkozást.
Fejérdy Gergely, az MKI tudományos főmunkatársa Franciaországgal kapcsolatban elmondta: Párizs az elsők között reagált a szíriai eseményekre, és jelenleg is a kérdést kezelő országok „élbolyában akar lenni”. Franciaországnak óriási pofont jelentett a brit döntés, és az is, hogy Obama nem döntött egyértelműen a beavatkozásról – vélekedett. Hozzáfűzte: egyedül ugyanis Franciaország biztosan nem képes fellépni az ügyben.
Kiss J. László egyetemi tanár kiemelte: a Német Szövetségi Köztársaság „alapító dogmája” volt, hogy a biztonságpolitikai konfliktusok kezelésekor a katonai akció nem jöhet szóba. Németországban ma sincs meg a szándék arra, hogy részt vegyen katonai beavatkozásban, különösen nem választások idején.(MTI)