OGY – Krónika: devizahitelek

Az Országgyűlés hétfő este megkezdte a devizahitelesek megsegítését célul tűző törvényjavaslat általános vitáját, amelyben Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az indítvány elfogadásával társadalmi kötelességét teljesíti majd a Ház.

Trócsányi: társadalmi kötelességét teljesíti a Ház

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint az Országgyűlés a társadalmi felelősségének és kötelességének tesz majd eleget a devizahitelesek megsegítését célul tűző törvényjavaslat elfogadásával.
“Nem mindennapi gyakorlat részesei vagyunk, amelyben a kormány a törvényhozásnak arra tesz javaslatot, hogy jogalkotással avatkozzon be és korrigáljon magánjogi szerződéseket” – fejtette ki expozéjában az igazságügyi miniszter, kijelentve, hogy a törvényjavaslat mindenben megfelel az alkotmányosság és a jogbiztonság kritériumrendszerének.
Trócsányi László felidézte, az ezredforduló utáni években terjedtek el széles körben a devizaalapú kölcsönök, amelyeknek – mint banki termékeknek – az az egyik sajátosságuk, hogy rendkívül egyenlőtlenül osztják meg a kockázatot a hitelező és az adós között. “A bankok ezen felül – a törvény adta lehetőséggel visszaélve – a kamatokat, költségeket és díjakat is folyamatosan, egyoldalúan emelték” – emlékeztetett.
Az elmúlt években számos per indult – folytatta -, amelyekben az adósok a bankokkal kötött kölcsönszerződéseik érvénytelenségének megállapítását kérték. Jelenleg a folyamatban lévő perek száma eléri az ötezret, ami súlyosan leterheli a bíróságokat is – mondta. Jelezte: a Kúria jogegységi határozataiban kimondta, hogy a probléma társadalmi mérete miatt jogalkotásra van szükség. A kormány a Kúria legutóbbi határozatát követő két héten belül kidolgozta törvényjavaslatát, amely most a Ház előtt fekszik, és amelynek célja a közösségi érdekek szolgálata, a szociális szempontok érvényre juttatása és az adósok védelme – fejtette ki a tárcavezető.
A javaslat jogszabályi szintre emeli a Kúria határozatában foglaltakat. A fő cél, hogy elkerülhetővé váljon, hogy a fogyasztók széles tömegei pereljenek – magyarázta a miniszter, hozzátéve, cél az is, hogy lehetőséget biztosítsanak a pénzintézeteknek az önkéntes jogkövetésre. A javaslat ezzel összhangban elsősorban a bankok feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.
Az indítványból kiemelte továbbá azt, hogy megállapítják az árfolyamrésnek – azaz az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazásának – a tisztességtelenségét, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is a jegybank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Az átszámítást a pénzintézeteknek a hatálybalépéstől számított 90 napon kell elvégezniük – ismertette Trócsányi László.
Az előterjesztést az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel tárgyalja, és várhatóan pénteken szavaz is róla.

Fidesz: teljes egészében kivezetik a devizahiteleket

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy már az előző Orbán-kormány is igyekezett a devizahitelesek problémáit kezelni. Véleménye szerint ezzel a kérdéskörrel nem kellett volna foglalkozni, ha megmaradt volna az Fidesz által létrehozott támogatási rendszer, amelynek során az állam által támogatott forinthitelekkel tudott a lakosság ingatlanokat vásárolni.
Hangsúlyozta, hogy a javaslat a most zajló perekről is rendelkezik és a törvény első lépése annak a folyamatnak, amelynek során teljes egészében kivezetik a devizahiteleket. Arra kell számítania a parlamentnek, hogy az őszi ülésszakban olyan lépéseket tárgyalnak meg, amelyek végigviszik ezt a folyamatot – tette hozzá.
Az árfolyamrés tisztességtelenségét a Kúria egyértelműen rögzítette – összegezte. Ebben az esetben az állam írja majd elő az átszámítási kötelezettséget, amit a pénzintézeteknek kilencven napon belül el kell végezniük és azt az MNB ellenőrzi majd.
A gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot és a költségeket – folytatta. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy az általuk végrehajtott szerződésmódosítások megfelelőek voltak – folytatta.
A folyamatban lévő eljárások, árverések, perek és végrehajtások felfüggesztése a törvényjavaslat harmadik pillére – jelentette ki.

Folytatódott a devizahitelesek megsegítését célul tűző törvényjavaslat általános vitája a Parlament hétfői ülésnapján.

Jobbik: nem a Kúria döntése után írták meg a javaslatot

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azzal kezdte felszólalását, hogy megjegyezte: erős benne a gyanú, hogy nem a Kúria döntése után kezdték el megírni a törvényjavaslatot, hanem már jóval korábban. Hozzátette ugyanakkor, hogy jól átgondolt, kimunkált javaslatról van szó, de ott “lóg ki a lóláb”, hogy nem szerepel benne a teljes körű banki teherviselés, lesznek bankok, amelyek kevésbé járnak rosszul.
Hangsúlyozta, hogy a felvételkori forintosítás lenne a tökéletes megoldás, ha ezt választotta volna a kormány, akkor most nem kellene ezt a “játszadozást” folytatni. Úgy vélte, bármit elkövetnek azért, hogy ne kelljen a felvételkori forintosítást megcsinálni, vélhetően azért, mert ez “igazi érvágás” lenne a bankszektornak, a lakosság indokolatlan terhelését viszont ezzel a javaslattal nem javítják ki.

LMP: ellehetetlenülhet az igazságszolgáltatás

Az LMP vezérszónoka, Schiffer András arra hívta fel a figyelmet: fennáll a veszélye, hogy olyan mennyiségű pertömeg zúdul az igazságszolgáltatásra, hogy az ellehetetlenül. Azért, hogy a törvényt érdemben végre lehessen hajtani, a bíróságoknak plusz költségvetési forrásra lenne szükségük, ezt az LMP korábban javasolta, de nem foglalkozott a kormányzat az üggyel.
Ezt követően Schiffer András kitért a devizahitel, mint termék jellemzésére. Mint mondta, szerinte “mérgező” termékről van szó, mert magában hordozza a fogyasztó megtévesztését, komoly fejlődési gátat építettek be a bankok ezzel a nemzetgazdaságba és megerősítette az ország gazdaságának kitettségét.
Hozzátette: állami szinten csapták be a családokat és a kkv-szektort, és a kormányoknak lett volna eszköz a kezében arra, hogy megállítsák a devizahitelek terjedését.

További képviselői felszólalások

A vezérszónoki kör után az előre jelentkezett felszólalók mondták el álláspontjukat a törvényjavaslattal kapcsolatban. A független Fodor Gábor azt mondta, a javaslat ugyan jogilag korrekt, de vitatható kúriai döntésen alapszik, ezért nem tudják támogatni. Közölte: egyetértenek abban, hogy segíteni kell, de ezzel nem okozhatnak jogbizonytalanságot az országban.
Szerinte a kormánynak egyebek mellett fel kellene kérnie a nemzeti bankot, hogy adjon hitelt a bankoknak, amellyel kiválthatják a devizahiteleket, törvényjavaslatot kellene készíteni a forintosításról, a Magyar Nemzeti Banknak devizatartalékából devizaforrást kell biztosítani a bankszektorban.
Cseresnyés Péter (Fidesz) külföldi példákat ismertetve jelezte: a 2000-es évek közepétől komoly intézkedéseket tettek a környező országokban, míg a Gyurcsány-Bajnai kormányok engedték, hogy reklámokkal vezessék félre az embereket, nem figyelmeztették őket a kockázatokra, becsalták őket a devizaalapú hitelekbe. A kormánypárti politikus ismertette az elmúlt négy év devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedéseit is, ezek közé sorolva a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a kilakoltatási moratóriumot és a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását.
Szilágyi György (Jobbik) szerint a szocialista kormányokat terheli a legnagyobb felelősség, de az akkor ellenzékben lévő fideszeseknek is hallatni kellett volna hangjukat. Kitért arra is: ha valóban devizahitelt adtak volna, akkor súlyos pénzügyi válság alakult volna ki a bankoknál, ezért azt valószínűsítette, hogy a pénzintézetek kettős könyvelést alkalmaztak. Az ellenzéki képviselő azon álláspontjának is hangot adott, hogy nem a bankszövetséggel kellene tárgyalni a kérdésben, hanem egy lépésben megoldani a kialakult helyzetet.

Az igazságügyi tárca államtitkára támogatást kért

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára előterjesztői zárszavában örömét fejezte ki amiatt, hogy az elhangzott hozzászólások alapján a Ház nagy többséggel támogatni fogja a javaslatot. Azt mondta: biztosít mindenkit, hogy a következő két hónap nem tétlenséggel telik, a kormány az igazságügyi és más tárcák szakértőivel előkészítik a szeptemberben esedékes következő lépést. Hozzátette: a módosító indítványokat megfontolják.(MTI)

Scroll To Top