Az új költségvetési időszakban a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kapják az Európai Unió kohéziós folyósításainak csaknem a felét, és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó támogatásokkal együtt ezek a finanszírozások a következő hét évben érezhetően gyorsítják majd a térség gazdasági növekedését – áll a Moody’s Investors Service kedden Londonban bemutatott átfogó szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő közölte: számításai szerint a hagyományos finanszírozási kategóriába eső kohéziós szakpolitikai és vidékfejlesztési EU-juttatások 450 milliárd eurós keretösszegéből a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok 46 százalékot kapnak.
A Moody’s szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítási költségeinek fedezésére és az ellenállóképesség javítására szolgáló uniós pénzügyi eszköz (RRF) 22 százalékát, az EU munkahelyvédelmi programjának (SURE) 21 százalékát szintén ezek a gazdaságok kapják.
A hitelminősítő közölte: saját számításai szerint a hagyományos EU-források és az RRF-program folyósításai együtt a 2021-2027-es időszakban évente átlagosan 0,5 százalékpontot adnak hozzá a közép- és kelet-európai gazdaságok hazai össztermékének (GDP) növekedéséhez, összehasonlítva a 2014-2020-as EU-költségvetési időszakkal, amikor csak a hagyományos finanszírozási folyósítások álltak rendelkezésre.
A Moody’s tanulmánya szerint az RRF-folyósítások és a hagyományos EU-finanszírozások teljes mértékű lehívása Horvátország, Bulgária és Románia gazdaságának adná a legnagyobb felhajtóerőt, az első két ország esetében 1, Romániában 0,8 százalékponttal emelve évente a GDP-növekedés ütemét a 2027-ig terjedő időszakban.
Magyarország és Szlovákia esetében ugyanez 0,3 százalékpontos, Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában 0,2 százalékpontos növekedési többletet eredményezhet éves átlagban a következő hét évben – áll a Moody’s elemzésében.
A cég számításai szerint mindezek eredményeként a GDP-arányos államadósság-ráta a közép- és kelet-európai EU-térségben éves átlagban 0,4 százalékponttal – az átlagon belül Magyarországon 0,3 százalékponttal – csökken a 2021-2027 közötti időszakban.
A Fitch szerint ugyanakkor ennek élénkítő hatásai zömmel 2022-ben jelentkeznek majd.
A cég Londonban ismertetett friss térségi előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék az idén 3,2 százalékkal, jövőre 5,6 százalékkal növekszik reálértéken.
A hitelminősítő szerint a V4-országcsoport idei növekedési lendületének fő hajtóerejét a beruházások adják, különös tekintettel arra is, hogy várhatóan megkezdődnek a folyósítások az NGEU helyreállítási keretből.