Mesterházy: radikális változásokra van szükség az MSZP-ben

Alapvető változásokra van szükség az MSZP-ben – így foglalhatók össze a szocialista választmány szombati zárt ülésén elhangzottak Mesterházy Attila pártelnök és Botka László választmányi elnök beszámolója alapján. Az MSZP az önkormányzati választás után tart tisztújítást.

A két politikus azután tájékoztatta a sajtót, hogy az MSZP választmánya a választási vereség okait elemezte.
Mesterházy Attila több mint húsz pontban foglalta össze a hibákat, hiányosságokat, és jelezte, legtöbbjüket saját magának is felrója.
Kiemelte, hogy nem voltak jelen eléggé a kistelepüléseken, lemaradtak a szervezetépítésben, hiányoztak „a mozgalmi akciók”, civil kapcsolataik nem voltak kellően erősek, mint ahogyan voltak kampánytechnikai, ütemezésbeli, logisztikai problémák is.
Kritika volt a választmányi ülésen, hogy túl későn jött létre a baloldali szövetség, kevés volt a felkészülési idő az egységes kampányirányításra, inkább csak koordináció volt, igaz, az jól működött. Ha egy évvel korábban jön létre az összefogás, mélyebb tartalmat is lehetett volna adni neki – vélekedett. Az is elhangzott bírálatként, hogy a konkrét választási ígéreteket túl későn fogalmazták meg.
Mesterházy Attila elmondta, sokan említették nehézségként „a médiafelület hiányát”. Szerinte az aktivisták ajtótól ajtóig folytatott kampánya hatékony volt ugyan, de nem tudta ellensúlyozni a Fidesz médiafölényét.
Hibaként említette, hogy programjuk – bár valós problémákra adott választ – túlzottan pragmatikus volt, érzelmi azonosulásra nem adott lehetőséget. Emellett egyes társadalmi folyamatokat is félreértelmeztek vagy nem értettek meg. Probléma volt az is – folytatta -, hogy mivel többkulcsos adórendszert szorgalmaztak, elvesztették szimpatizánsaik közül az egykulcsos adózás nyerteseit, noha ők aktívak politikailag.
Azt is megemlítette, hogy nem találtak ellenszert a Fidesz rezsicsökkentési kampányával szemben. Hozzátette: saját javaslatuk jó, de túl bonyolult volt.
Emellett – sorolta – nem mindenki hitte el, hogy amit ígérnek, meg tudják és meg akarják valósítani. A pártelnök szerint a kampány alatt „burokban éltek”: ő maga és jelöltjeik is döntően saját szavazóikkal találkoztak, a bizonytalanokhoz nem jutottak el.
Hibaként értékelte a választmány a Jobbik „szabadon hagyását”, azt, hogy megpróbálták karanténba zárni, nem vállalták a vitát, a konfrontációt. Így – folytatta – a szegényekhez a Jobbik ért el pozitívnak tűnő üzeneteivel, miközben azok többnyire szociális demagógiából építkeztek.
Az MSZP elnöke elmondta, a kisebb településeken az is befolyásolta támogatottságukat, hogy nem megfelelő hangsúllyal foglalkoztak a „cigánykérdéssel” és a közbiztonsággal. Az ezzel kapcsolatos kérdésre elmondta: nincsenek könnyű helyzetben, mert a Jobbik „nem lakossági fórumokon, nem országos keretek között hirdetett elfogadhatatlan megoldásokat, hanem ajtóról ajtóra járva”, miközben a baloldal oktatás-, foglalkoztatás- és szociálpolitikai javaslatai sokkal nehezebben jutnak el a választókhoz.
A választmányi tagok szerint a Simon-ügy is sok szavazatot vett el, azzal „a 2010-es korrupciós stigmát vissza tudták vetíteni árnyékként” az MSZP-re.
A pártelnök szerint mindebből az következik: alapvető, radikális változásokra van szükség. A politikai tartalom újragondolását azonnal elkezdik – mondta, fontosnak nevezve a pártstruktúra átalakítását, a szervezetépítést a kistelepüléseken, valamint azt, hogy a választókerületi beosztáshoz igazítsák a pártszervezetet.
Feladatként jelölte meg a nyitást a civil közösségek, az érdekképviseletek és szakmai műhelyek felé, továbbá, hogy „alternatív nyilvánosságot” kell teremteniük.
Botka László beszámolója alapján a választmány kritikus, önkritikus és konstruktív vitát folytatott. Megállapították, hogy amíg a Fidesz 600 ezer szavazót vesztett 2010 óta, a baloldal csak 200 ezerrel növelte táborát.
Tartalmi, politikai és szervezeti változásokra is szükség van, hogy a szocialista párt hatékonyabban képviselje a baloldali és demokratikus értékeket, és vonzóbb legyen azoknak, akik már kiábrándultak a kormánypártból vagy csak ezután fognak – fűzte hozzá.
Szeged polgármestere elmondta: úgy készülnek, hogy október 5-én lesz az önkormányzati választás, az MSZP-ben ezután kezdődhet meg a felmenő rendszerű tisztújítás, vagyis november végén, december elején tarthatnak kongresszust.
Ezzel ellentétes – a tisztújítás előrehozására irányuló – javaslat nem hangzott el – mondta.
Kitért arra is, hogy a következő választmányi ülést május 31-én, az EP-választás után rendezik, ekkor részletesebben, választókerületi szintre lebontva elemzik az országgyűlési választás eredményét.
Kérdésre Mesterházy Attila elmondta, még vizsgálják, hogy van-e értelme és alapja a választási eredmény ellen fellebbezni egyes választókerületekben.
A pártelnök szintén kérdésre megerősítette, újra indul az MSZP elnöki posztjáért, míg Botka László erre úgy felelt: a választmányban nem foglalkoztak személyi kérdésekkel.
Az MSZP elnöke arról is beszélt, hogy országos szintű megállapodás helyett helyi egyezségekre van szükség az önkormányzati választás előtt a demokratikus ellenzéki oldalon.
Közölte: felhatalmazást adnak a helyi szervezeteknek, hogy eldöntsék, kikkel működnek együtt a helyhatósági választáson. Szerinte ez lehetőséget teremt arra, hogy a parlamenti választáson megvalósuló összefogásnál szélesebb – civil szervezetekkel és akár más pártokkal is kiegészülő – együttműködések jöjjenek létre helyi szinten.
Az MTI kérdésére elmondta, csak a főpolgármester-jelölti pozíció és a fővárosi közgyűlési választás esetében tart szükségesnek országos szintű egyeztetést, azok kiemelt jelentősége miatt. Ez a május 25-i európai parlamenti választás után történhet meg.(MTI)