Londoni elemzők: nagyon sokba kerülne a brit gazdaságnak az EU-bevándorlás korlátozása

Nagyon sokba kerülne a brit gazdaságnak, ha a kormány korlátozná a munkavállalók bevándorlását a többi EU-tagállamból – közölték kedden ismertetett átfogó elemzésükben két nagy londoni pénzügyi intézet szakértői.

A modellszámításokra alapuló előrejelzést az egyik tekintélyes londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai és a Harvey Nash nevű globális foglalkoztatási és információ-technológiai tanácsadó csoport szakelemzői állították össze.
A kedden Londonban bemutatott tanulmány szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók letelepedésének korlátozása – amire a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció már részletes terveket dolgozott ki – 2050-ig 60 milliárd fonttal (20 ezer milliárd forinttal), vagyis évente több mint másfél milliárd fonttal csökkentené a brit gazdaság által megtermelt hazai össztermék értékét (GDP).
Ha a nettó éves bevándorlás zéróra csökkenne, az reálértéken 6,7 százalékos, 204 milliárd fontos (70 ezer milliárd forintos) GDP-kiesést okozna a vizsgált időszakban a brit gazdaságban.
A két cég kimutatása szerint a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniában letelepedők körében nagyobb a gazdaságilag aktívak aránya: a nem brit EU-polgárok esetében 69,8 százalék, a hazaiak között 63 százalék.
A tanulmány szerint 2003 és 2013 között több mint a kétszeresére, 762 ezerről csaknem 1,65 millióra emelkedett a Nagy-Britanniában állásban lévő külföldi EU-munkavállalók száma. Több szektor különösen nagy mértékben támaszkodik rájuk: a brit pénzügyi és üzleti szolgáltató ágazat alkalmazotti gárdájának 6,4 százaléka, a feldolgozószektorban dolgozóknak a 6,7 százaléka más EU-tagállamokban született.
A régebbi, nyugat-európai EU-tagországokból érkezett munkavállalók átlagosan 7,6 százalékkal többet is keresnek, mint a britek, ami azt mutatja, hogy nagyobb termelékenységgel dolgoznak, mint a hazaiak – áll az elemzésben.
A nem brit EU-polgárok tavaly összesen 39 milliárd fontot (14 ezer milliárd forintot) kerestek, nagymennyiségű szaktudást és tapasztalatot adtak át a brit munkaerőnek, és jelentős hozzáadott értékkel gyarapították a brit gazdaságot. Ha a kormány korlátozná nagy-britanniai munkavállalásukat, az szakemberhiányhoz vezetne, ezáltal visszafogná a gazdasági növekedést és rontaná a közfinanszírozás helyzetét – hangsúlyozzák a szerzők.
A CEBR és a Harvey Nash szakértői több forgatókönyvet dolgoztak ki a bevándorlás dinamikájának lehetséges változásaira és ennek hatásaira.
A tanulmány szerzőinek központi forgatókönyve az, hogy a hosszú távú éves nettó bevándorlás 140 ezer fős szinten stabilizálódik, és ebben az esetben a brit aktív munkaerő-állomány 2050-ig 7,9 százalékkal nő.
Ha azonban Nagy-Britannia kilép az EU-ból, és a nettó bevándorlás évente csak 100 ezer fő lenne, a dolgozó népesség létszáma 1,9 százalékkal csökkenne ugyanezen időszak alatt.
A kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször is elhangzott az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni. A kormány már el is indította e folyamatot, első lépésként a szociális ellátáshoz fűződő jogok szigorítási terveinek felvázolásával.
Matthew Hancock üzleti és oktatási ügyekért felelős helyettes államtitkár nemrégiben egy lapinterjúban arra szólította fel a brit vállalatok vezetőit, hogy ne külföldi munkavállalókkal töltsék be az üres állásokat, ha helyi jelentkezőket is ki tudnak képezni ugyanazon feladatra. A brit szakpolitikus szerint a brit vállalatoknak „kötelességük” hazai munkaerőt alkalmazni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók helyett.(MTI)