Londoni elemzők: a török minősítés stabil, de az eszkaláció súlyos következményekkel járhat

A Törökországban zajló kormányellenes megmozdulások még nem jelentenek fenyegetést a befektetési ajánlású török államadós-osztályzatra, ám a helyzet esetleges elfajulása vagy hosszabb ideig elhúzódó politikai instabilitás kialakulása már súlyos gazdasági következményekkel járhat – vélekedtek pénteki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a törökországi fejlemények adósminőségi kihatásairól összeállított elemzésében közölte, hogy “ez idő szerint” nincs veszélyben a “BBB mínusz” török államadós-osztályzat, mivel a megmozdulások jelenlegi szintje még jócskán az osztályzatban foglalt politikai stabilitási tűréshatáron belül van, és a tiltakozó akciók eddig csekély gazdasági hatásokkal jártak.
A Fitch londoni szakelemzői szerint nem kell túlhangsúlyozni a párhuzamokat az arab országokban lezajlott korábbi megmozdulásokkal – az arab tavasszal -, ugyanis a törökországi demonstrációkon zömmel tanult középosztálybeliek vesznek részt, és nem az elégedetlen munkásosztály vagy a munkanélküliek. A török kormánypártnak demokratikus legitimációja és erőteljes parlamenti többsége van, támogatottsága is erős, emellett az eddigi három választási ciklusban teljesítette eredeti célkitűzéseinek jelentős részét.
A demonstrációk hevessége eddig nem érte el azt a szintet, amely olyan mértékű gazdasági felfordulást okozhatna, mint amilyen az elmúlt években az arab világ egyes térségeiben bekövetkezett – hangsúlyozzák a hitelminősítő londoni elemzői.
A Fitch Ratings szerint a török gazdaság jól teljesít, az infláció csökken, a munkanélküliség tavaly hétévi mélyponton, 9,2 százalékon volt. Jóllehet a török folyómérleg-hiány és a rövid lejáratú adósságállomány magas, a finanszírozás azonban még a Lehman Brothers nagybank összeomlása után és az euróövezeti válság időszakaiban is biztosított volt, most pedig a globális likviditási bőség jelent biztosítékot a folyó hiány finanszírozására. Mindemellett a hivatalos devizakészletek áprilisban 114 milliárd dollár közelében jártak, ami öt havi importszámlának felelt meg – áll a Fitch pénteki londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint azonban a továbbiakban sok függ attól, hogy a hatóságok milyen választ adnak a megmozdulásokra. Ha rosszul kezelik a helyzetet, az a fejlemények eszkalálódásához vezethet, az elhúzódó politikai-társadalmi feszültség elriaszthatja a turistákat, destabilizálhatja a rövid távú tőkeáramlást, felhajthatja az inflációt, károsan hathat a gazdasági növekedésre és a hosszú távú működőtőke-beáramlási kilátásokra is.
E fejlemények bekövetkezte nyomást gyakorolhat Törökország államadós-besorolására – közölték a Fitch elemzői.
A Fitch Ratings – a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként – tavaly novemberben sorolta át befektetési ajánlású adóskategóriába Törökországot. A Fitch a török osztályzatjavítást annak idején azzal indokolta, hogy megítélése szerint enyhültek a török gazdaság rövid távú makro- és pénzügyi kockázatai, a kormányadósság mérsékelt és folyamatosan csökken, a bankrendszer állapota megfelelő, és jók a középtávú növekedési kilátások.
A török államadósság-besorolás 14 év óta először került befektetési ajánlású sávba valamely nagy nemzetközi hitelminősítő listáján. Azóta a Moody’s Investors Service is befektetési besorolást adott Törökországnak.
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott szakértői pénteki értékelésükben a kormányzás minősége – elsősorban a politikai stabilitás – és a török gazdaság teljesítménye közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálták.
A ház közgazdászai szerint nehéz mechanikus kapcsolatot kimutatni a politikai fejlemények és a gazdasági növekedés között, Törökország esetében azonban úgy tűnik, hogy az utóbbi évek megszilárdult politikai stabilitása kulcsszerepet játszott a gazdaság felvirágoztatásában és a stabilabb növekedési pálya kialakulásában.
A Capital Economics kimutatása szerint az 1990 és 2002 közötti tizenkét évben, amikor Törökországban kilenc miniszterelnök váltotta egymást, a gazdaság éves átlagban 3,6 százalékkal növekedett, és három olyan teljes év volt, amelyben a gazdaság teljesítménye visszaesett.
A jelenlegi kormánypárt hatalomra kerülése, vagyis 2002 óta azonban az éves átlagos növekedési ütem meghaladta az 5 százalékot, és a török gazdaság mindössze egy recessziót élt át, a 2008-2009-es globális pénzügyi válság idején – áll a Capital Economics pénteki elemzésében.
A ház szakértői szerint az egyik fő ok, amely miatt a nagyobb politikai stabilitás hozzájárult a török gazdaság fellendüléséhez, az a tény, hogy Törökországban a globális felzárkózó térség átlagához képest rendkívül alacsony a hazai megtakarítási ráta, és emiatt a beruházások finanszírozása a külföldi tőkétől függ. A stabil politikai környezet fontos szerepet játszott a tőkebeáramláshoz szükséges befektetői bizalom megteremtésében, és ezt tükrözte az is, hogy Törökország 2002 óta a korábbinál jóval nagyobb folyómérleg-hiányokat is finanszírozni tudott – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai.
A ház szerint éppen ezért most a fő kockázat az, hogy a politikai bizonytalanság kiújulása aláássa a bizalmat, és emiatt a befektetői tőkeáramlás iránya megfordul. Ennek alapján egyértelmű, hogy a belpolitikai fejlemények eszkalálódása, vagy egy elhúzódó politikai bizonytalanság  rendkívüli hatást gyakorolhat a török gazdaság teljesítményére – áll a Capital Economics pénteki londoni elemzésében. (MTI)

Scroll To Top