Közgazdász-vándorgyűlés – Matolcsy: a magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség

A magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség, hosszú távú és fenntartható felzárkózási pályára kell állnia a magyar gazdaságnak, a globális „gazdasági klímaváltozásra” új válaszok kellenek, általános konjunktúra-élénkítő program kell a versenyképesség javítása mellett – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Nyíregyházán, az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén.

Magyarország az elmúlt években a legsebezhetőbb országok közül átkerült a kevésbé sebezhető országok közé, és az MNB számításai szerint 2021-re teljesen eltűnhet a magyar nettó külső adósság. Ennek ellenére komoly kihívások, „12 plusz 1” veszély fenyegeti az európai gazdasági fejlődést, ezzel együtt a magyar felzárkózási folyamatot – jelezte. A magyar gazdaságnak 4 területen kell előrelépnie: az MNB által javasolt versenyképességi fordulat 330 pontját végre kell hajtani, emellett általános konjunktúrajavító intézkedésekre és célzott, iparág-erősítő lépések is kellenek, a munkaerőpiaci feltételek fenntartása mellett – emelte ki. Hozzátette, ennek során végig kell gondolni a költségvetési tartalék kérdését. Új programra, a magyar modell 2.0-ra van szükség a 2030-ig tartó időszakban, nem elég a versenyképesség javítása, általános konjunktúra-élénkítő program kell – szögezte le.
Matolcsy György hangsúlyozta azt is, hogy az információ és energia lehet az új pénzvilág alapja „Az adat az új arany” – mondta.
Magyarország 2013 óta tartó, folyamatos felzárkózását jelentős sikernek nevezte a jegybankelnök, ahogy a gazdaság átlagosan 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedését is 2013 és 2019 között, de jelezte: a következő években „viharok jönnek”, válságszerű helyzetek alakulhatnak ki. Lengyelország példája azt mutatja, hogy ezeket az időket túl lehet élni, a sikeres magyar válságkezelés miatt Magyarország már a lengyelekhez hasonlóan teljesít – tette hozzá. A felzárkózáshoz biztosítani kell, hogy a magyar gazdaság a következő években is 2 százalékponttal nőjön gyorsabban az Európai Unió fejlett, nyugat-európai államainak átlagánál – ismételte meg.

A fenyegetések között említette a keleti nyitás folyamatának megtorpanását, mert az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi konfliktus lényege szerinte nem más, mint egy fennálló gazdasági hatalom és egy feltörekvő hatalom ütközése, amely több, mint egy kereskedelmi háború. Bár csökkent Nagy-Britannia megállapodás nélküli uniós kilépésének esélye, azonban a Brexit továbbra is fenyegetést jelent, a brit gazdaság teljesítményének változása komoly hatással lesz a magyar felzárkózásra is, Olaszország problémái pedig továbbra is megoldatlanok, miután a gazdasága meglehetősen sérülékennyé vált. A német gazdaság „süllyedőben” van, az autóiparban komoly hibák történtek, amelyek visszaütnek a gazdaságra és sérülékeny a bankrendszer is, a kelet-közép-európai régió pedig erősen függ a német gazdaságtól. Az eddig hozzájárult a magyar gazdasági sikerekhez is, azonban a német ipar lassulása 6-9 hónapon belül begyűrűzik Magyarországra – sorolta.
Az Európai Központi Bank (EKB) mozgástere leszűkült, Mario Draghi egyedül megmentette az eurót, de a nagy jegybankok mozgástere már korlátozott – mutatott rá Matolcsy György, megjegyezve a kormányok és a jegybankok együttműködésének fontosságát. Mindeközben sérülékeny országok vannak Magyarország közvetlen környezetében, de a Brazíliában vagy Argentínában történtek is befolyásolják a forint árfolyamát – mondta.
A kedvező munkaerőpiaci helyzetet meg kell erősíteni, mert a legnagyobb fordulat a munka világában történt 2010 óta. Külföldről is érdemes hazahívni a családokat és munkavállalókat, valamint emelni kell a bérek vásárlóerejét is – emelte ki a jegybank elnöke.(MTI)