Jelentős adó- és járulékcsökkentéssel segítette Peking a gazdaság helyreállását az első háromnegyedévben

Jelentős adó- és járulékcsökkentéseket alkalmazott a kínai kormányzat az év első háromnegyedévében, hogy ezzel segítse a gazdaság helyreállását a koronavírus-járvány után.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség az adóhatóság közlését idézve arról számolt be, hogy a január-szeptemberi időszakban az adó- és járulékcsökkentések mértéke meghaladta a kétezermilliárd jüant (311,22 milliárd dollár). A teljes összegből 1,37 ezermilliárd jüant tettek ki a járvány hatásainak ellensúlyozására bevezetett adó- és járulékkedvezmények.

A kormányzat egyebek mellett olyan segítő intézkedéseket hozott, amelyek lehetővé teszik a bajba jutott vállalatoknak, hogy későbbre halasszák adó- és járuléktartozásaik törlesztését. A 25 százalékban meghatározott társasági adó idei esedékességű összegét a jövő év első kifizetési időszakáig halaszthatják, míg a társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetését fél évvel tolhatják el, illetve egyes kis- és középvállalkozások mentesség iránti kérelmet nyújthatnak be. A járvány által különösen hátrányosan érintett szektorokban – egyebek mellett a turizmusban vagy vendéglátásban – tevékenykedő vállalatok pedig az eddigi öt év helyett nyolc évre halaszthatják nettó működési veszteségeik elszámolását.
Az adóhatóság közlése szerint az év első kilenc hónapjában 7,5 százalékkal emelkedett az adófizetők száma Kínában a tavalyi év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben 26 százalékos bővülést regisztráltak.
Miközben a kínai gazdaság helyreállása a harmadik negyedévre további lendületet vett, a külpiacokat sújtó újabb járványhullámok miatt a kivitellel foglalkozó kínai vállalatoknak komoly bizonytalanságokkal kell számolniuk. Az adóhatóság különböző, nagy adatmennyiség feldolgozására alkalmas technológiák segítségével könnyítette meg a kínai exportőrök átállását a belföldi piacra – mondta el a hatóság egyik tisztségviselője. Az exportcégek belföldi eladásokból származó forgalma 7,7 százalékkal százalékkal nőtt éves összevetésben az első háromnegyedévben.
Hszi Csin-ping kínai elnök a májusban megtartott idei parlamenti ülésszakon vetette fel a „kettős keringési” stratégiát, amely a gazdaság fellendítésének érdekében nagyobb hangsúlyt fektet a belföldi fogyasztás élénkítésére, fenntartva a külkereskedelmet és a külföldi befektetéseket is. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a múlt héten tartott éves plenáris üléséről szóló hivatalos beszámolók szerint az ország soron következő ötéves tervének irányelvei alapján Kína a továbbiakban magas szintű innováción és technológiai önellátáson keresztül a belföldi piac fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
Kína gazdasága 4,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. A helyreállás ezzel gyorsult a második negyedévben mért 3,2 százalékos bővülésről. A koronavírus-járvány bénító hatásaira az ország gazdasága az év első három hónapjában 6,8 százalékkal zsugorodott. A Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság az idén 2 százalékos növekedést érhet el, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kína a G20-as országcsoport egyetlen, gazdasági növekedést elérő országa lehet az idén. Az IMF októberben 1,9 százalékra növelte idei kínai GDP-növekedési előrejelzését, 2021-re pedig 8,2 százalékos bővülést valószínűsít.(MTI)