Iszlám Állam – Törökország szigorú fellépést ígér az IS-hez igyekvő európaiakkal szemben

Törökország szigorúan fellép az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet iraki és szíriai fegyvereseihez Törökországon átutazva igyekvő európai dzsihádistákkal szemben – jelentette ki a török külügyminiszter csütörtökön Berlinben a német kollegájával folytatott megbeszélése után.

A Frank-Walter Steinmeierrel közösen tartott sajtótájékoztatón Mevlüt Cavusoglu igaztalan vádaskodásnak minősítette azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Törökország nem törekszik eléggé az IÁ szolgálatába szegődött külföldiek kiszűrésére.
A török hatóságok már csaknem ezer embert tartóztattak fel, akik Irakba vagy Szíriába igyekeztek azzal a szándékkal, hogy csatlakozzanak az IÁ-hoz vagy más iszlamista terrorszervezetekhez – mutatott rá a török diplomácia új vezetője, aki szeptember elején váltotta a kormányfőnek kinevezett Ahmet Davutoglut.
Hangsúlyozta, hogy a hatóságok továbbra is a legnagyobb határozottsággal lépnek fel, és kiterjedt adatgyűjtő munkát is végeznek. Így már több mint hatezer név van azoknak a személyeknek a listáján, akiktől megtagadják a belépést, mert a hatóságok tudomása szerint csak azért akarnak Törökországba utazni, hogy onnan továbbmenjenek Irakba vagy Szíriába, és beálljanak az iszlamista terroristák soraiba.
Ugyanakkor a dzsihádisták áramlását Európából a Közel-Keletre Törökország egymaga nem tudja feltartóztatni, ezért nemzetközi együttműködésre, a biztonsági szervek információinak megosztására van szükség, és az a legfontosabb, hogy a terroristákhoz csatlakozni szándékozó iszlamistákat már a “kibocsátó országban” feltartóztassák – mondta Mevlüt Cavusoglu.
A török és a német külügyminiszter egyaránt hangoztatta, hogy a betiltott török Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) nem szabad törölni a terrorista szervezetek listájáról. A PKK ugyan szembeszáll a kurdokra rárontó Iszlám Állammal, de nem szakított a terror uralmának kiépítésére törő terveivel, ezért nincs ok a státusának felülvizsgálatára – fejtették ki.
Törökország rendelkezik az egyik legnagyobb katonai erővel a NATO-ban, és szomszédos Szíriával és Irakkal, de nem kíván részt venni az IÁ ellen amerikai vezetéssel szervezett nemzetközi koalíció szíriai és iraki hadműveleteiben. A tartózkodás legközvetlenebb oka az aggodalom annak a 46 török állampolgárnak a sorsa iránt, akiket az IÁ fegyveresei júniusban túszul ejtettek az észak-iraki Moszulban.
A török vezetést az is aggasztja, hogy a törökországi kurd kisebbség függetlenségéért évtizedek óta gerillaharcot folytató, az EU-ban és az Egyesült Államokban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK-hoz is kerülhet azokból a fegyverekből és katonai felszerelésekből, amelyeket a Nyugat az IÁ ellen harcoló iraki kurdoknak szán.
Ankarát korábban számos bírálat érte nyugati szövetségesei részéről, amiért közreműködött a szíriai radikális lázadó csoportok, köztük az IÁ felfegyverzésében a szíriai határhoz közeli török városokban. Bár Ankara ezt következetesen cáfolta, azt nem tagadta, hogy szerette volna meggyorsítani a lázadók által támadott Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimének bukását.(MTI)

Scroll To Top