Harmincévi csúcson a brit infláció

Három évtizede nem mért ütemre gyorsult februárban az éves összevetésben számolt brit infláció.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 6,2 százalékkal emelkedett a januári 5,5 százalék, a decemberi 5,4 százalék, a novemberi 5,1 százalék, az októberi 4,2 százalék és a szeptemberi 3,1 százalék után.
Az előrejelzési konszenzus 6 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra.
Az ONS kiemeli: a februári tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb 1992 márciusában, vagyis éppen harminc évvel ezelőtt volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció: abban a hónapban 7,1 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben a fogyasztói árindex.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.
Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója tavaly augusztus óta minden hónapban kénytelen volt megírni ezt a levelet Rishi Sunak pénzügyminiszternek, a brit fogyasztói árindex éves emelkedési üteme ugyanis azóta folyamatosan több mint 1 százalékponttal meghaladja az inflációs célt.

Az ONS szerdai adatai szerint a februári infláción belül a rendkívül magas üzemanyagár volt az egyik fő tényező: a motorbenzin februári kiskereskedelmi átlagára literenként átlagosan 1,476 font (661 forint) volt az egy évvel korábbi 1,202 font után. A dízelüzemanyag literje a múlt hónapban átlagosan 1,517 fontba (680 forintba) került. A motorbenzin és a dízelüzemanyag átlagos literenkénti kiskereskedelmi ára egyaránt rekordot döntött februárban.
A statisztikai hivatal kiemeli, hogy a közlekedéssel összefüggő fogyasztói költségek emelkedése önmagában 1,26 százalékponttal járult hozzá a tizenkét havi februári inflációs ütemhez.
Londoni pénzügyi elemzők szerint ebben az inflációs környezetben a kamatemelési ciklus folytatása várható a brit jegybank részéről.
Paul Dales, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza a friss inflációs adatok szerdai ismertetése utáni gyorselemzésében kiemelte, hogy a ház várakozása szerint a tizenkét havi brit infláció 8,3 százalék körüli ütemen tetőzik áprilisban, az idei év egészében 6 százalék felett marad és jövőre is meghaladja a 3 százalékot.
Dales szerint mivel az éves infláció már most több mint a háromszorosa a Bank of England célszintjének, és hamarosan a négyszerese lesz, egyre erősödik a jegybankra nehezedő nyomás a kamatemelési ciklus folytatása végett.
A Capital Economics várakozása szerint a Bank of England alapkamata a jelenlegi 0,75 százalékról jövőre 2,00 százalékig emelkedik.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát: azóta három lépésben emelte alapkamatát az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról a jelenleg érvényes 0,75 százalékra.
A múlt héten bejelentett harmadik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat a koronavírus-járvány két évvel ezelőtti elhatalmasodása előtti legutóbbi csúcsára emelkedett vissza.(MTI)