Gyorsult az infláció Törökországban júliusban

Több mint kétéves csúcsra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme Törökországban júliusban.

A török statisztikai hivatal kedden közölte, hogy júliusban 18,95 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, ami 2019 áprilisa óta a legmagasabb érték, és alig marad el a jegybanki alapkamat 19 százalékos szintjétől.
Elemzők jobb adatra, 18,5 százalékra számítottak a júniusban mért 17,53 százalék után.
Havi összevetésben 1,8 százalékkal mentek feljebb az árak, ami ugyancsak meghaladta az elemzők által várt 1,54 százalékot. Júniusban 1,94 százalékos emelkedést mértek az előző hónaphoz képest.
A feldolgozatlan élelmiszerek, az energia, az alkoholos italok, a dohány és az arany gyakran változékony árát nem számolva júniushoz képest 1,00 százalékkal, tavaly júliushoz viszonyítva pedig 18,51 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves összevetésű infláció. A török líra gyengesége és a nyersanyagárak elszabadulása mellett fűtötte az inflációt a monetáris politika hitelességének megfogyatkozása is.
A piacok rosszul fogadták, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban váratlanul menesztette Naci Agbalt, a jegybank addigi kormányzóját a drasztikus kamatemelések következményeként.

A kamatemelési ciklus tavaly szeptemberben indult, akkor 2 százalékponttal, 10,25 százalékra, novemberben 15 százalékra, decemberben 17,00 százalékra, márciusban pedig 19,00 százalékra húzta fel a jegybank az egyhetes repokamatot, hogy erősítse a török lírát és ezáltal lassítsa az inflációt.
A központi bank új vezetője, Sahap Kavcioglu korábban tagja volt az Erdogan vezette kormányzó pártnak, az Igazság és Fejlődés Pártjának. Két év leforgása alatt ő már a negyedik jegybanki kormányzó, és az elnök által vallott unortodox gazdasági nézetek támogatója.
Erdogan a kamatcsökkentések híve, mert szerinte a magas kamatok megfojtják a gazdasági növekedést. A piacok viszont kamatemelésre ösztökélik a jegybankot az infláció megfékezésének érdekében.
A jegybank monetáris politikai bizottsága júniusban már a harmadik egymást követő kamatdöntő ülésén hagyta 19 százalékon az irányadó, egyhetes repokamatot, de 14,1 százalékra húzta fel az év végére várható inflációra vonatkozó előrejelzését, ami még mindig alacsonyabb a piaci várakozásoknál. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék.
Júliusban a nemzeti fizetőeszköz gyengesége és a drága nyersanyagimport 44,92 százalékra lökte fel a termelői árak növekedésének éves ütemét, jelezve, hogy a következő hónapokban tovább gyorsulhat a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Havi összevetésben 2,46 százalékkal ugrottak meg a termelői árak. Az előző hónapban, júniusban 42,89, illetve 4,01 százalékra rúgott az emelkedés üteme.(MTI)