Fitch: az új magyar unortodox intézkedések csökkenthetik a tulajdonos bankok elkötelezettségét

A magyarországi bankokat célzó, újabb „unortodox” intézkedések – köztük az idei évre szóló egyszeri pénzügyi tranzakciós adó – tovább csökkenthetik a külföldi tulajdonos bankok elkötelezettségét a magyar bankszektor iránt – áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett állásfoglalásában.

 

A nemzetközi hitelminősítő szerint ez végső soron a tulajdonosi támogatásra alapozott banki kockázati besorolások leminősítéséhez vezethet.
A Fitch hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár a Magyarországon kiterjedt tevékenységet folytató tulajdonos bankok általában „kiporciózzák” a helyi érdekeltségeiknek szánt finanszírozást, tavaly és tavalyelőtt mindazonáltal jelentős tőkeinjekciókat biztosítottak, és a hitelminősítő várakozása szerint legtöbbjük fenntartja jelenlétét a magyar piacon.
A magas hitelkockázat, a gyenge gazdasági aktivitás és a „büntető jellegű” bankadó miatt a magyar bankszektor valószínűleg 2013-ban is – immár a harmadik egymást követő évben – veszteséges lesz, még az új egyszeri illeték figyelembevétele nélkül is. Az új, hozzávetőleg 75 milliárd forintnyi (250 millió eurós) adóteher a bankszektor adózás előtt számolt eredményének közel a negyedét elviheti, ugyanakkor a hatás az egyes bankok esetében jelentősen eltérhet, mivel a szektorszintű profit zömét „maroknyi” hitelintézet termeli meg – jósolta szerdai elemzésében a Fitch Ratings.
A hitelminősítő szerint valószínűtlen, hogy a bankok az egyszeri illetéket teljes mértékben át tudják hárítani az ügyfelekre, tekintettel ennek az adótehernek a visszamenőleges jellegére.
Ezért a Fitch Ratings azzal számol, hogy az adó újabb egyszeri veszteséget jelent majd a bankok számára, és potenciálisan tovább csökkentheti a külföldi bankok hajlandóságát érdekeltségeik finanszírozására.
A hitelminősítő kiemeli, hogy az új, egyszeri pénzügyi tranzakciós illeték a már 2010 óta kirótt jelentős, évente hozzávetőleg 120 milliárd forintos külön banki illetékkel együtt terheli a bankrendszert. A Fitch felidézi, hogy a magyar kormány a banki különadó idei megfelezését, majd kivezetését tervezte, ám később visszavonta e vállalását, és állandósította ezt az adófajtát.
Az olasz Intesa bankcsoport máris jelezte, hogy kész lépéseket tenni magyarországi piaci jelenlétének szűkítésére, tekintettel a nehéz működési és szabályozói környezetre – áll az elemzésben. A Fitch Ratings szerint valamivel nagyobb a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az Intesa mennyire elkötelezett magyar érdekeltsége iránt, mint az olasz bank más közép- és kelet-európai érdekeltsége esetében; ezt tükrözi az Intesa és a CIB Bank besorolása közötti két fokozatnyi különbség.
A Fitch „BBB mínusz” osztályzatot tart érvényben a CIB-re, negatív kilátással.
A magyar kormány és a bankrendszer ellentéteinek lehetséges következményeire más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai, akik a múlt héten Budapesten tárgyaltak gazdaságpolitikai illetékesekkel és piaci szereplőkkel, tapasztalataikat összegző, Londonban e héten ismertetett elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint a kormány és a bankrendszer közötti feszültség a magyar gazdaság növekedésének legnagyobb egyedi akadálya.
A ház szakértői szerint ha a bankokkal szembeni politikában nem lesz egyértelmű változás, akkor valószínűtlen, hogy befejeződik a külföldi tulajdonú bankok „extrém” ütemű mérlegkiigazítási folyamata, e folyamat közepette pedig nehéz elképzelni a gazdasági növekedés felgyorsulását.
Más citybeli értékelések szerint ugyanakkor általánosságban is kérdésessé vált a nyugati tulajdonos bankok támogatási elkötelezettsége közép- és kelet-európai érdekeltségeik iránt.
A Moody’s Investors Service – a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja – erről összeállított, minap Londonban ismertetett elemzésében úgy fogalmazott, hogy váratóan a korábbinál szelektívebb befektetési hozzáállásra térnek át közép- és kelet-európai érdekeltségeikkel kapcsolatban a nyugat-európai tulajdonos bankok, mivel csökken a térségi leánybankok jövedelmezősége.
A válság kibontakozása előtt a közép- és kelet-európai térség bankrendszereinek jövedelmezősége gyors ütemben nőtt; Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában 2008-ban tetőzött. Ezt a folyamat 2009-ben éles ívben visszafordult, és a térségi leánybankok jövedelmezősége majdnem az anyabankok szintjére süllyedt – állt a Moody’s elemzésében.
A Moody’s londoni szakelemzői ugyanakkor valószínűtlennek nevezték, hogy a nyugati tulajdonos bankok kivonnák befektetéseiket a közép- és kelet-európai bankrendszerekből, tekintettel arra, hogy ez a piac még mindig vonzó – jóllehet korlátozott – megtérülést kínál a nyugat-európai bankcsoportoknak, amelyek hazai piaci lehetőségei a pénzügyi válság utóhatásaként továbbra is szűkösek.(MTI)

Scroll To Top