Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament

Éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön.

Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy minden jogalkotási és költségvetési javaslata álljon összhangban azzal a céllal, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot. A vészhelyzet az EP szerint Európában és világszerte egyaránt fennáll.
Egy másik klímavédelmi állásfoglalásban az EP arra szólította fel az uniós bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája számára nyújtson be olyan stratégiát, amely alkalmas arra, hogy „a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re” megvalósuljon az „éghajlat-semlegesség”. A képviselők az Európai Bizottság új testületének elnökét, Ursula von der Leyent arra kérték, hogy ez a program tartalmazza azt a célértéket, miszerint 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkenést kívánnak elérni.
A képviselők szerint a légi közlekedés és a hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambiciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást – tették hozzá. Az Európai Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia – szögezték le.

Az állásfoglalás szerint az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük hozzájárulásokat a nemzetközi éghajlati alaphoz. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának legnagyobb részét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.
A képviselők arra is felszólították a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagokra adott összes közvetlen és közvetett támogatást.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében az állásfoglalás elfogadására utalva kijelentette: szavak után végre tettek következhetnek a klímavédelemért.
Aláhúzták, hogy „az EP döntései a magyarok, különösen a jövő nemzedékek érdekeinek megfelelően megteremtik az alapot és az Európai Unió kötelezettségét arra, hogy Brüsszel konkrét klímavédelmi intézkedésekre végre megfelelő uniós pénzügyi forrásokat biztosítson a tagállamoknak a 2050-es klímacélok eléréséhez”.
„A magyar néppárti delegáció a klímavédelem ügyében is az újabb és újabb szavak helyett a cselekvés mellett foglal állást. A klímaváltozás valós folyamat, valós veszély. Ezért csupán fölösleges szójáték, hogy vészhelyzetről vagy sürgősségről beszélünk, a lényeg a cselekvés. Szavak után tettekre van szükség a klímavédelemért” – fogalmaztak.
A Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselői nyilatkozatukban hangsúlyozták: ideje volt, hogy az ügyben Európa is lépjen, hiszen a klímakatasztrófa egy olyan globális probléma, amire csak globális megoldás létezik.
„A környezetünkért, kontinensünkért és bolygónkért nem csak az Európai Unió felel, hanem külön-külön az EU tagállamai is. Ha nem veszi ki mindenki a részét a közös munkából, akkor az európai népek együttesen fognak elbukni a klímaváltozás elleni harcban” – fogalmaztak.
Közölték azt is, hogy petíciót indítanak azért, hogy az Európai Parlament mintájára Orbán Viktor is hirdesse ki Magyarországon a klímavészhelyzetet.
„Ismét meg fogjuk mutatni, hogy Magyarország nem egyenlő az Orbán-rendszerrel, a magyarok igenis hajlandóak tenni a környezetükért. Politikai oldaltól és pártállástól függetlenül várjuk a kezdeményezéshez mindenki csatlakozását, akinek fontos, hogy milyen Földet hagyunk az utánunk következő generációkra” – írták.(MTI)