Csökkent a BÉT részvénykapitalizációja és átlagos napi részvényforgalma tavaly

Csökkent a részvények napi átlagos forgalma a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 2013-ban, a részvénypiaci kapitalizáció is visszaesést mutatott az előző évhez képest, míg a BUX enyhén emelkedett – derül ki a BÉT kedden közzétett éves összefoglaló adataiból.

 

Az átlagos napi részvényforgalom 9,5 milliárd forint volt 2013-ban, míg 2012-ben 9,9 milliárd.
A részvénypiaci kapitalizáció 4268,2 milliárd forintra csökkent a tavalyi év végére az egy évvel korábbi 4604,1 milliárd forintról.
A BUX 2,15 százalékkal emelkedett 2013-ban, míg az előző évben 7,06 százalékos növekedést mutatott.
A BÉT azonnali piacán az éves összforgalom 2416 milliárd forint volt tavaly, 3,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a részvények forgalma 2344 milliárd forint volt, 3,4 százalékkal kevesebb a 2012. évinél.
A részvénypiaci forgalom nagy részét, 95,5 százalékát továbbra is az öt blue-chip vállalat papírjainak kereskedése adta, a korábbi évekhez hasonlóan. Összetételében a Richter súlya jelentősen nőtt, az összforgalom 16,7 százalékát adta, miközben az OTP (53,2 százalék) és a Mol (13,5 százalék) is veszített a kereskedésből kivett részéből 2012-höz képest. A Magyar Telekom az összforgalom 7,3 százalékát adta, míg a tavaly decemberben kivezetett Egis a BÉT ötödik legnagyobb forgalmú papírja volt, 4,9 százalékkal részesedett az összforgalomból.
Az összefoglalaó szerint az európai tőzsdék összforgalmában 4,4 százalékos emelkedés volt megfigyelhető tavaly, míg a közép-kelet-európai börzék forgalma összességében 5,8 százalékkal nőtt, régiós szinten azonban több ország piacán némi csökkenés volt tapasztalható.
A BÉT-en a részvények forgási sebessége – ami azt mutatja meg, hogy a részvénykapitalizáció hány százaléka fordult meg egy év alatt a piacon – némileg emelkedett, és 54,9 százalékos értéke az egyik legmagasabbnak számít összeurópai szinten. A BÉT értékelése szerint ez azt mutatja, hogy arányaiban a BÉT a térség egyik leglikvidebb piaca.
A BÉT vezetése a tavaly december 6-án bevezetett Xetra kereskedési rendszertől középtávon növekvő likviditást és piaci aktivitást vár. Reményeik szerint ezáltal a kibocsátók szemében is vonzóbbá válik a magyar tőzsde, és így a következő években számos hazai cég dönthet a BÉT-en való megjelenés mellett.
Tavaly egyelőre nem jött meg a vállalatok kedve a tőzsdei megjelenéshez. Bár a Budapesti Értéktőzsde az összefoglaló szerint több jelentősebb méretű céggel folytat tárgyalásokat az esetleges tőzsdei megjelenéseikről, a potenciális kibocsátók egyelőre későbbre halasztják részvényeik bevezetését.
2013-ban egy társaság, az Altera Nyrt. részvényei jelentek meg a tőzsdén, és az év során 3 vállalat – AAA Auto Group, Egis, Quaestor – részvényeit vezették ki a tőzsdéről.
Az azonnali piacétól némileg eltérő tendenciák érvényesültek a származékos piacon, ahol az árfolyamértéken vett forgalom 35,3 százalékkal emelkedett 2012-höz képest, 2520 milliárd forintot ért el. A határidős és opciós deviza-termékek forgalma 49,4 százalékkal, a részvényalapú határidős kontraktusok forgalma 25 százalékkal nőtt 2013-ban, míg a határidős indexek forgalma közel felére esett vissza.
A részvénypiac befektetői összetétele az előző évihez hasonlóan alakult 2013-ban is. Az első tíz havi adatok alapján a külföldi szereplők adják a forgalom felét, a háztartások 30 százalékkal részesedtek, a brókercégek sajátszámlás kereskedése 13, a hazai intézményi befektetőké pedig közel 8 százalékát tette ki a részvénypiaci ügyleteknek. A származékos szekcióban mások az arányok, itt a hazai magánbefektetők adták a forgalom felét, míg a külföldiek részesedése mindössze 3,9 százalék.(MTI)