Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint csökkenésnek indult a múlt hónapban a brit gyáripar teljesítménye, egyértelműen a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) övező bizonytalanságok hatására.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) hétfőn ismertetett közös felmérése szerint a brit gazdaság feldolgozószektorának beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban meredeken, az előző havi 53,1-ről 49,4-re zuhant.
Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának gyengülésére utalnak, vagyis az új brit feldolgozóipari mutató az ágazat kibocsátásnak visszaesését jelzi.
A májusi aktivitási adat 34 havi mélypont: legutóbb 2016 júliusában, a brit EU-tagságról tartott népszavazás utáni hónapban süllyedt a brit gyáripari BMI-mutató az 50-es határérték alá. A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Dobson kiemelte, hogy az ágazat vállalataihoz belföldről és külföldről befutó új megrendelések értéke egyaránt visszaesett, mivel mind a gyártóknál, mind vásárlóiknál magas volt a raktárkészlet-állomány.
Az IHS Markit-CIPS felméréssorozat már korábban is kimutatta, hogy rekordütemű készletezés kezdődött a brit vállalati szektorban. A készletfelhalmozásra konkrét indokot megnevező iparvállalatoknak csaknem 70 százaléka egyértelműen a Brexitet nevezte meg a raktárkészletek rekordütemű feltöltésének okaként.
A raktárkészlet-feltöltés üteme márciusban emelkedett rekordszintre, egyenes összefüggésben azzal, hogy a brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg.
A Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán azonban Theresa May miniszterelnök kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet.
A bizonytalanság azonban a halasztással sem szűnt meg. A Konzervatív Párt és a kormány éléről – éppen a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadtatásának kudarca miatt – hamarosan távozó Theresa May több lehetséges utódjelöltje is egyértelművé tette ugyanis legutóbbi nyilatkozataiban, hogy kész lenne megállapodás nélkül kivezetni az Egyesült Királyságot az EU-ból, ha az október 31-i határnapig nem sikerül változtatásokat elérni a kilépés feltételrendszerében.
Az Európai Unió azonban már jelezte, hogy a Brexit-megállapodást nem lehet újranyitni.
A Brit Iparszövetség (CBI) a minap nyílt levelet intézett az utódválasztási versengésben induló jelöltekhez, arra figyelmeztetve őket, hogy a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés az EU-ból már rövid távon súlyos fennakadásokat, hosszú távon ugyancsak súlyos versenyképességi károkat okozna a brit üzleti szektorban.
A CBI felhívása szerint a brit vállalatok óriási többsége nem tud felkészülni a megállapodás nélküli Brexitre, a kis- és a közepes méretű vállalatok pedig nem is tudják megengedni maguknak összetett, költséges készenléti tervek elkészítését és életbe léptetését egy ilyen forgatókönyv esetére.
A CBI vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn közölte: a szervezet becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (7400 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort.
Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére.(MTI)