Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A francia kormány tíz tagjával és Manuel Valls miniszterelnökkel közösen mutatta be Emmanuel Macron gazdasági miniszter szerdán a gazdaság beindítására összeállított reformprogramját, amelynek legvitatottabb pontjai a vasárnapi nyitva tartás kiterjesztése és az eddig szigorúan szabályozott foglalkozási ágak liberalizálása.
„Ha a letargiát választjuk, tíz év múlva Franciaország ott fog tartani, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia száz évvel ezelőtt”
– írta a Twitteren néhány napja a javaslatról a gazdasági miniszter.
A kormány legfiatalabb, 36 éves tagjának, a pénzügyi Mozartnak is becézett Macron tűzkeresztsége a kormány szociálliberális irányváltását megerősítő reformcsomag, amelyről a kormányfő a sajtótájékoztatón azt mondta: arra szolgál, hogy konkrétan és gyorsan javítson a franciák életén. Az intézkedéscsomag egyik legfőbb célja a munkahelyteremtés az évek óta több mint tíz százalékos munkanélküliséggel küzdő országban.
A beterjesztett intézkedések legvitatottabb pontja a vasárnapi nyitva tartás bővítése.
„Nem arról van szó, hogy általánossá tesszük a vasárnapi munkavégzést. A vasárnapi pihenőnap marad a szabály, ez lényeges a társadalmi és családi élet szempontjából. De néhány övezetben a kivételes nyitva tartást rugalmasabbá tesszük. Cserébe megegyezésen alapuló ellenszolgáltatás jár az önkéntesen dolgozóknak” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Jelenleg csak az úgynevezett turisztikai övezetekben engedélyezik a boltoknak, hogy vasárnap is nyitva tartsanak. A javaslat értelmében egyszerű kormányrendelettel bővíteni lehetne az ilyen zónák számát, ahol a nyitva tartásnak nem lennének korlátai vasárnap, hétközben pedig éjfélig lenne rá lehetőség. Mindenhol másutt pedig az eddigi öt helyett évi 12 vasárnapon tarthatnának nyitva az üzletek.
A szöveg az igazságügyi szektorban szigorúan szabályozott foglalkozási ágak (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók) liberalizációját is kezdeményezi. A jogi szakemberek jelenleg csak már meglévő irodákhoz csatlakozhatnak, vagy azokat vehetik át. A tervezet ezt a megkötést feloldaná, így ezen foglalkozások területi elosztását javítaná, engedélyezné, hogy a különböző jogi munkakörben dolgozók közös cégeket hozzanak létre, például az interneten, valamint a közjegyzők jelenleg nagyon magas tarifáit, amelyek elsősorban az ingatlanszektorban nem állnak arányban a végzett munka költségeivel, szigorúbban szabályozná.
A brit és a német modellt követve a kormány megnyitná a piac előtt a jelenleg szigorúan szabályozott belföldi távolsági buszközlekedést, amelynek járatain fele annyiba kerülhetne egy jegy, mint a vonatokon. A liberalizálással a piacra belépő magáncégek új járatokat indíthatnának, elsősorban azokon a vonalakon, ahol jelenleg csak vasúti közlekedés működik, ezzel a törvénytervezet szerint legalább 10 ezer munkahely is létrejönne, s egy év alatt 5 millióval nőne a busszal közlekedők száma.
A gazdasági miniszter szerint a törvénytervezet kulcsszava a pragmatizmus, amelynek alapvető célja a növekedés, a befektetések és a munkahelyteremtés ösztönzése, valamint az olyan mára igazolhatatlanná vált akadályok megszüntetése, amelyek korlátozzák a gazdaság beindulását.
A növekedés és a produktivitás érdekében beterjesztett törvény a miniszterelnök szerint „a haladás és a szabadság törvénye”. A kormány a csomaggal kívánja Brüsszel és Berlin felé is bizonyítani, hogy elkötelezett a gazdasági reformok irányában.
A tervezet vitáját január 22-én kezdi meg a nemzetgyűlés, de már most is számos bírálat érte.
A jogi munkakörökben dolgozók azonnal utcára vonultak, országszerte 50 ezer tüntetőre számítanak a nap folyamán.
A szakszervezetek december 16-ra hirdettek megmozdulást a vasárnapi nyitva tartás bővítése ellen.
A munkáltatói szövetségek és az ellenzéki jobboldal – amely elvileg támogatja a vasárnapi nyitva tartás kiterjesztését – „túl kevésnek” találja a reformcsomagot.
Macronnak azonban a kormánytöbbséggel lesz a legnehezebb dolga, amelynek egy része a baloldali vívmányok megkérdőjelezését látja a reformokban. A baloldali elégedetlenkedők parlamenti vezére, Christian Paul közölte, hogy a bejelentett formában nem fogják megszavazni a tervezetet, mert az a társadalom „teljes kiárusítását” eredményezi.(MTI)