A múlt évben 2011 végéhez képest közel 4 százalékponttal mérséklődött az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, a jóváhagyott költségvetési program szerint ez a megkezdett folyamat várhatóan 2013-ban is folytatódik – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán az MTI-vel.
Az ÁKK közleménye szerint a jelzett csökkenés nem feltétlenül jelenti azt, hogy forintban mérve is csökkennie kellene az adósságnak, azt pedig semmiképp nem jelenti, hogy havonta egyenletesen változik (nő vagy csökken).
2013. január végén a központi kormányzat adóssága, az előzetes adatok szerint 21 187,8 milliárd forint, ami 467,7 milliárd forinttal haladja meg a 2012. december végi szintet. Az államadósság nagysága hónapról hónapra – akár jelentősen is – változik, időnként nő, időnként csökken, amit több tényező együttes hatása eredményez. Ilyen tényező az adott havi nettó finanszírozási igény, a lejárati szerkezet, továbbá a forint árfolyamváltozása – ismerteti az ÁKK.
A januári jelentős nettó kibocsátás részben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott hitel eredetileg február 12-én esedékes törlesztőrészletének január 25-én megvalósított előtörlesztését finanszírozta, részben pedig a február-március hónapokban jelentkező további nagy összegű államadósság-lejáratok fedezetét biztosította. Így például február 6-án járt le egy 1 milliárd euró (287 milliárd forint) értékű devizakötvény, február 12-én pedig a 2013/D megnevezésű kötvény 366 milliárd forint összegben. Elsősorban az említett lejáratokra, illetve a március végéig esedékes továbbiakra tekintettel az első negyedév végi államadósság – változatlan forint árfolyamot feltételezve – várhatóan csökken.
Az államadósság-lejáratok egy részét a költségvetés biztonságos finanszírozása érdekében elő kell finanszírozni, azaz már korábban az adósság kibocsátások megnövelésével és a jegybankban vezetett Kincstári Egységes Számla emelésével biztosítani kell a fedezetet. A kedvező állampapír-piaci helyzet és a lakosság töretlen bizalma az állampapírok iránt lehetővé is tette ezeket a többlet értékesítéseket. Hozzájárult továbbá a január havi adósság növekedéséhez az is, hogy januárban ugyanakkor nem volt jelentős összegű lejárat, így a szokásos kibocsátások mellett is növekedett volna az adósság ebben a hónapban. (MTI)