A globális pénzügyi vagyon tavaly 10 százalékot nőtt, 118 ezer milliárd euróra

A globális pénzügyi vagyon 118 ezer milliárd euróra nőtt tavaly az Allianz “Globális Vagyonosodási Jelentése” szerint.

A több mint 50 ország háztartásának vagyoni és adóssághelyzetét elemző kutatás szerint a háztartások bruttó pénzeszközállománya 2013-ban globális szinten 9,9 százalékkal nőtt, ez 2003 óta a legnagyobb ütemű növekedés. Ennek köszönhetően a globális pénzügyi vagyon rekord szintre, 118 billió euróra nőtt.
A növekedés hátterében a Japán, az Egyesült Államok és Európa tőzsdepiacain tapasztalható kivételes teljesítmény állt: az értékpapírvagyon 16,5 százalékkal nőtt – többel, mint közvetlenül a pénzügyi válság kitörését megelőző években. Ez azonban nem arra utal, hogy az értékpapírok hirtelen ismét népszerűek lettek a megtakarítók körében. Az USA volt az egyetlen régió, ahol jelentős mennyiségben pumpáltak új pénzforrásokat a részvényekbe és egyéb értékpapírokba. Ebből az eszközosztályból elsősorban továbbra is az európaiak vonták ki pénzüket.
Az elmúlt évben tapasztalt erőteljes növekedés nem minden régióban éreztette azonos mértékben kedvező hatását – az Allianz MTI-hez kedden eljuttatott jelentése szerint. A feltörekvő piacokon, elsősorban Latin-Amerikában, a helyi tőke- és valutapiac zavarai következtében lassult a vagyonnövekedés. A kelet-európai régió egészét tekintve szintén, majdnem egy százalékponttal 11,2 százalékra esett vissza a növekedés, bár még így is több mint kétszerese volt a nyugat-európai 5,2 százaléknak.
A közlemény szerint a magyar háztartások pénzeszközállománya 5,7 százalékkal nőtt 2013-ban – ez az ütem elmarad a kelet-európai uniós tagállamok régiós átlagától (7,1 százalék). Az értékpapírpiac jelenlegi fellendülése viszont kifejezetten javára vált a magyar háztartásoknak, amelyek így 14,8 százalékkal növelték értékpapírvagyonukat. Ezzel szemben az életbiztosítási és nyugdíjvagyon meglehetősen csekély (+3,3 százalékos) mértékben növekedett, a banki megtakarítások pedig éppenséggel 4,7 százalékkal csökkentek. Ennek következtében 2013 végén a teljes pénzeszközállomány 51 százaléka értékpapírokból, 34 százaléka bankbetétekből állt, míg az életbiztosítási és nyugdíjvagyon csak 11 százalékra volt tehető. 2007 óta a háztartások teljes pénzeszközállománya 19 milliárd euróval, illetve 22,9 százalékkal nőtt.
Az Allianz közleménye szerint tavaly nemcsak a vagyonosodás volt jelentős; az adósságnövekedés (a jelzálogadósságot is ideértve) is egy fokozattal feljebb kapcsolt. 3,6 százalékkal az adósságnövekedés gyorsabb volt, mint a válság kitörése óta bármelyik évben. Ettől függetlenül a globális adósságráta (az adósság nominális gazdasági teljesítmény arányában kifejezett értéke) valamelyest ismét csökkent a múlt évben, fél százalékponttal 65,1 százalékra esett vissza. Az adósságráta 2009 óta tartó csökkenése jelenleg 6,4 százalékponton áll. Ez a tőkeáttétel-csökkenés azonban kizárólag a fejlett országoknak tulajdonítható, azon belül is legfőképp az Egyesült Államoknak, ahol az elmúlt négy évben 15,5 százalékpontot sikerült lefaragni a rátából. A feltörekvő piacokon ugyanakkor a gazdasági teljesítmény arányában is többé-kevésbé folyamatosan nő az adósságteher. A kelet-európai régió egészében a lakosság adóssága 13,2 százalékkal 760 milliárd euróra emelkedett 2013-ban, bár ez az elmúlt években tapasztalható növekedés kizárólag azoknak az országoknak – különösen Oroszországnak és Törökországnak – tulajdonítható, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak.
Az Európai Unió országaiban az adósságnövekedés lényegében megtorpant. A magyar háztartások az elmúlt három évben összességében majdnem 20 százalékkal még csökkentették is adósságukat. Az elmúlt évek féktelen hitelnövekedése ellenére nincs még egy olyan régió, ahol az általános gazdasági teljesítmény arányában kifejezett adósságráta olyan alacsony lenne, mint Kelet-Európában: 2013 végén a regionális adósságráta 22,6 százalékon állt; a régió uniós tagállamaiban a ráta ennél jóval magasabb, átlagosan 34 százalék volt, ez azonban a vizsgált országokban még mindig alatta marad az 50 százalékos határértéknek; Magyarországon a ráta jóval a 2010-es csúcs (42,8 százalék) alatti, 31,5 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy a globális nettó pénzeszközállomány (bruttó pénzügyi vagyon mínusz adósság) 2013-ban kétszámjegyű növekedést, 12,4 százalékot produkált. A leggazdagabb országok rangsorában (egy főre eső nettó pénzeszközállomány) elsősorban az árfolyamhatásoknak köszönhetően néhány ország helyet cserélt. Japán például két hellyel hátrébb került. A listát egyértelmű előnnyel a második helyezett Egyesült Államokkal szemben továbbra is Svájc vezeti. Globális összehasonlításban Magyarország 2013 végén a 30. helyen állt, az egy főre eső nettó pénzügyi vagyon átlagosan 7152 euró volt, ezzel a kelet-európai országok rangsorában a harmadik helyet foglalja el Szlovénia és Csehország mögött, de csak hajszállal előzi meg a tavalyi év harmadik helyezettjét, Horvátországot.(MTI)

Scroll To Top