Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A múlt század közepe óta folyamatosan nő a nagyvadállomány Magyarországon, ezek a fajok ma már nyílt mezőgazdasági területeken is jelen vannak, egyre nagyobb károkat okozva a termelőknek. E károknak csak egy kis részét követi teljes körű kárrendezés (2022-ben a térített vadkár 3,1 milliárd forint volt, miközben az Agrárkamara becslése szerint 21 milliárdra is rúghatott a teljes kárösszeg). A mezőgazdasági termelők e témára vonatkozó aktuális tapasztalatait összegzi az Agroinform.hu mintegy félezer gazdálkodó válaszait feldolgozó elemzése.
A válaszadó gazdálkodók 86 százaléka tapasztalt már az elmúlt évek során vadkárt az általa művelt földeken. A többség, 79 százalék szinte minden évben észleli ezt a problémát, idén kiugró növekedés a beérkező adatok alapján nem mutatható ki. A vadkárt észlelők 68 százaléka a kukorica, 63 százalék a napraforgó, míg 53 százalék őszi gabona termőterületein észlelte a károkozást, ez összefügg azzal a ténnyel, hogy ezek a legnagyobb területű kultúrák az országban. A vadkárral érintett területek tekintetében a beszámolók 77 százaléka szólt 10 százaléknál nagyobb terméskiesésről az eredetileg várható terméshozamhoz képest, az 50 százaléknál nagyobb mértékű kártétel az esetek 15 százalékánál fordult elő.
Az érintett termelők 40 százalékának a vadászható vadfajok közül a szarvasok (gím- és dámszarvas) okozták a legnagyobb kárt. Mind az őz, mind a vaddisznó a válaszadók 17-17 százalékánál vezeti a károkozó fajok listáját, ugyanakkor további 15 százalék a mezei nyulat teszi az első helyre.
A vadkár elleni védekezés során a gazdálkodók számos eszközt igyekeznek bevetni, ám ennek komoly korlátai vannak az érintett kultúrák sajátosságaiból (méret, elhelyezkedés stb.) eredően, illetve a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt. A válaszadók 51 százaléka használ legalább a területének egy részén vadriasztót. 35 százalék villanypásztort, 24 százalék kerítést is alkalmaz a vadak ellen. A fenti eszközök használata mellett a magas értékű kultúrák vetési helyének gondos megválasztása (21%), illetve a vad által kevésbé kedvelt növényfajok termesztése (18%) merül fel leggyakrabban a védekezési stratégiák között.
Rosszak a kártérítéshez kapcsolódó tapasztalatok
A vadkár rendezését a felmérésben részt vevő gazdálkodók több mint fele (54%) nem is kezdeményezi a vadgazdálkodást ellátó szervezeteknél (pl. vadásztársaságok). Ennek elsődleges okai – a nemmel válaszolók válaszadók 77 százaléka nyilatkozott így – a jogérvényesítés bonyolultsága, illetve a korábbi kapcsolódó rossz tapasztalatok voltak. A kezdeményezett vadkárrendezések jelentős része ugyanis a válaszok szerint eredménytelen marad, a vadgazdálkodók az esetek 35 százalékában egyáltalán nem nyújtanak pénzügyi kompenzációt, további 42 százalékban pedig csak részlegesen teljesítik azt.
Ezek a kedvezőtlen tapasztalatok vezethettek oda is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly november végén úgy döntött, céget alapít, ami peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, és lefolytatja a vadásztársaságokkal az eljárásokat. A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítése tekintetében.
Valamennyi szereplő érdeke ugyanakkor a konstruktív párbeszéd kialakítása a mezőgazdasági termelők és a vadgazdálkodók között, hiszen miközben a mezőgazdasági termelés fontossága megkérdőjelezhetetlen, azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági tevékenység a vadfajok természetes élőhelyét keresztezi.
Agroinform.hu:
Az Agroinform.hu Magyarország egyik vezető mezőgazdasági portálja, melynek fő célja a hazai gazdálkodók versenyképességének fejlesztése szakmai információk nyújtásával és a mezőgazdasági kereslet és kínálat hatékony összekötésével. Ennek elérése érdekében platformot biztosít az üzletkötések és a közösségi információcsere számára egyaránt, miközben lehetővé teszi a tájékozottsághoz szükséges szakmai hírek gyors és széles körű elérését.
Az Agroinform márkanevet 1967 óta használják mezőgazdasági információk közzétételére, portálként 17 éve működik. Jelenlegi látogatóinak száma meghaladja az egymilliót, piactere folyamatosan mintegy 2,5 millió mezőgazdasági ajánlatot közvetít látogatói számára.