Pénzügykutató Zrt.: mankókkal támogatott a magyar gazdaság lendülete

A tavalyi gyengélkedést követően lendületbe jött a magyar gazdaság: idén és jövőre is 3,8 százalék körüli növekedés várható – hangzott el a Pénzügykutató Zrt. sajtótájékoztatóján. Véleményük szerint ez a növekedés azonban nem tekinthető stabilnak.

A világgazdasági konjunktúra mellett „mankóként” szolgálja a fellendülést az uniós pénzforrások gyorsított felhasználása, a jövő évi választásokra tekintettel is fellazított költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. Az alacsony bázison 2017-ben megugrottak (26 százalékkal bővültek) a beruházások, a fogyasztást pedig a munkaerő-hiány és a kiengedő jövedelempolitika hatására 10 százalékkal emelkedő reálkeresetek táplálják. A munkanélküliségi ráta tovább süllyed, a foglalkoztatási ráta megközelíti a 60 százalékot. Az élénkülő kereslet felerősíti az inflációt, bár a 3 százalékos célértéket nem éri el. A hitelezést ösztönző monetáris politika, az alacsony, esetenként negatív reálkamatok, valamint az élénkülő lakáspiac megnövelte a hitelkínálatot, ám a gazdaság szereplőit még óvatosság jellemzi: alig bővült a lakosság hitelállománya, és a vállalatok is nettó megtakarítói pozícióban maradtak. A belső kereslet hatására erősödő import mérsékelte ugyan a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg aktívumát, de az uniós transzferek növekedése miatt továbbra is jelentős marad a külső finanszírozási többlet. A háztartások és a cégek megtakarítási többletei így nem csak az államháztartási hiánycél elérését és az államadósság mérséklését segítik, de a külföldet is finanszírozzák.

Bár a magyar gazdaság belső hajtóerői erősödtek, a külső függőség továbbra is jelentős. Kedvező, hogy kiegyenlítettebbé vált a feldolgozóipar szerkezete (csökkent a járműipar húzó szerepe), és az elhalasztott keresletet pótló lakásberuházások hatására is fellendülő építőipar tartós növekedési tényező maradhat. A magyar gazdaság növekedése azonban továbbra is erősen függ, az uniós forrásoktól, a járműipari exporttól, a külföldiek befektetéseitől (FDI) és a külhonban dolgozó magyar munkavállalók hazautalásaitól. A költségvetési és a monetáris élénkítés „mankói” pedig nem használhatók sokáig. A jó költségvetési és adósságmutatók mögött évek óta halmozódó, súlyos feszültségek húzódnak meg, mivel a nagy elosztó rendszerek forráshiányát nem képes enyhíteni a megnövelt kiadások rossz, átgondolatlan elosztása. A monetáris lazításnak pedig már középtávon gátat szabhat a nagy jegybankok (Fed, EKB) szigorító politikája és az élénkebb belső kereslet hatására fokozódó infláció.

Forrás: GazdaságTV.hu