Magyarország Oroszországtól való energiafüggősége

Az európai uniós országok, köztük Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségére hívták fel a figyelmet az előadók a Policy Solutions és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja pénteki budapesti konferenciáján.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az Oroszország az európai energiapiacon címmel rendezett fórumon a menekültválság mellett az energiafüggőséget nevezte Európa legégetőbb, legizgalmasabb problémájának. Úgy vélte: Oroszország önmagában kockázatot jelent Magyarország és az Európai Unió számára, és ez részben energiapiaci folyamatokon keresztül „kúszik be” az EU-ba. Szerinte ez a kockázat nem szűkíthető le a gázpiaci függőségre, viszont ennek felismerése hiányzik az európai és a magyar döntéshozatalból. A gázpiaci függőség mellett a nukleáris függőségre, valamint az orosz cégek energiapiaci tulajdonosi jelenlétére hívta fel a figyelmet, például a gáztározók esetében.
Jávor Benedek emellett arra is utalt, hogy az orosz titkosszolgálat energiapolitikai döntéshozatalra irányuló aktivitása erősödött az utóbbi időben, ami biztonságpolitikai szempontból is jelentős kockázatokat hordoz.
A politikus ezért sürgős cselekvést tart szükségesnek: ismerni kell a kockázatokat, és el kell szakadni attól, hogy a gázforrások diverzifikálására szűkítsék a probléma megoldását; szigorúan végre kell hajtani a létező uniós szabályokat és jogalkotásra is szükség van.
Jávor Benedek Magyarországot az orosz függőség szempontjából kiemelten veszélyeztetettnek nevezte és – utalva a paksi bővítésre és a magyar energiapolitikára – bírálta a magyar kormányt, amely szerinte aktívan tovább növeli a függőséget.
A magyar energiapolitika európai léptékben is kockázattá vált – jelentette ki Jávor Benedek a magyar kormány felelősségét hangsúlyozva.
Boros Tamás, a Policy Solutions politikai elemző és tanácsadó intézet stratégiai igazgatója előadásában bemutatta az intézet által, az európai Zöldekkel együttműködésben készített tanulmányt, amelyben 11 közép-kelet-európai országot, valamint Ausztriát, Finnországot, Görögországot és Németországot vizsgálták meg az orosz energiafüggőség szempontjából, illetve a két legfontosabb orosz energiapiaci szereplő, a Gazprom és a Roszatom szerepét térképezték fel.
Boros Tamás szerint a tanulmány arra mutat rá, hogy a közép-kelet európai országok többsége komoly függőségben van az orosz energiaimporttól, ezen belül Magyarország az egyik legkevésbé független ország, hiszen a gáz, az olaj és a nukleáris energia szempontjából is erős a kötődése Oroszországhoz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a függőség nem egyoldalú, hiszen Oroszország ugyanúgy rá van szorulva az Európából érkező pénzekre.
Julia Sokolovicova, a közép- és kelet-európai Greenpeace tanácsadója a Roszatom európai projektjeivel kapcsolatban az Oroszországtól való függőség erősödését hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az atomenergiai projektek gyakran jóval drágábbak a tervezettnél, illetve, hogy a Roszatom nem átlátható üzleti partner.(MTI)