Görög adósság – Német alkancellár: Németország nem fizet világháborús jóvátételt Görögországnak

Németország egészen biztosan nem teljesíti az új görög kormány követelését, hogy térítse meg a második világháborúban Görögországnak okozott károkat – jelentette ki a német alkancellár hétfőn a Berlin mellett Nauenban.

A görög követelés teljesítésének „valószínűsége egyenlő a nullával” – mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a párt elnökségének naueni tanácskozása után.
Az athéni kormány követelésének nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es, úgynevezett 4+2-es megállapodás – az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az akkori NSZK és NDK egyezménye – „minden ilyen témát lezárt jogilag” – mondta Sigmar Gabriel.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vasárnapi programadó beszédéről azt is elmondta, megérti, hogy a görög lakosság már nem akarja elfogadni a fájdalmas megszorításokat.
A német szociális ellátórendszer szigorításával járó Agenda 2010 program – az SPD és a Zöldek koalíciójának jelentős társadalmi ellenállást kiváltó 2003-2005-ös reformcsomagja – „langyos nyári szellő” volt a görögországi megszorításokhoz képest, de mégsem járható út, hogy az athéni politika irányváltásának költségeiről Németországnak és a többi euróövezeti társországnak állítanak ki számlát – mondta a német alkancellár.
Gabriel szerint „pragmatikus” megoldást kell találni, amelynek révén Görögország továbbra is teljesíteni tudja a hitelezőknek tett vállalásokat.
„Azt tanácsolom, közeledjünk egymáshoz, de tegnap nem éreztem úgy, hogy közeledésről lenne szó” – mondta a német politikus a görög miniszterelnök parlamenti beszédére utalva.
Nem fogadta lelkesedéssel Ciprasz programját Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sem, aki az SPD kétnapos elnökségi értekezletének egyik vendége volt. Hétfőn a tanácskozás margóján újságíróknak azt mondta, hogy a görög kormányfő beszédében vázolt tervek „korlátozott mértékben” fedik a brüsszeli bizottság elképzeléseit a válság kezeléséről. Hozzátette: nem tapasztal az euróövezetben olyan hangulatváltozást, amely elősegítené, hogy a közösség teljes egészében átvegye a baloldali radikális Sziriza – a görög kormánykoalíció nagyobbik pártja – nézeteit.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is visszafogottan nyilatkozott az athéni kormány programjáról. Szerinte egyelőre nem világos, hogy az athéni kormány hogyan akarja kivezeti az országot a válságból a hitelezői trojka, az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi valutaalap (IMF) támogatási programja nélkül.
„Nem értem, hogy a görög kormány miként kívánja rendezni” a helyzetet – mondta Schäuble német hírportálok beszámolói szerint a G20 csoport pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek isztambuli tanácskozása után.
Hozzátette, hogy egy ilyen program nélkül „Görögországnak nehéz lesz” megbirkóznia a kihívásokkal, és nemigen lehet felmérni, hogy miként reagálnának a pénzügyi piacok az új helyzetre, ugyanakkor „lehet, hogy Ciprasz jobban tudja”.
A görög kormányfő vasárnapi programbeszédében elhibázottnak nevezte az államcsőd elkerülése érdekében országának nyújtott nemzetközi hitelprogramot, és kitartott a megszorítások sújtotta emberek megsegítését hirdető választási ígéretei mellett.
„A hitelprogram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meghosszabbítását kérje, mert (…) nem kérheti a hibák megismétlését” – mondta Ciprasz a február 28-án véget érő hitelprogramról.
Ugyanakkor a görög miniszterelnök megismételte kormánya azon álláspontját, hogy egy „áthidaló támogatási programot” kíván kidolgozni a hitelezőkkel a júniusig tartó időszakra, és a következő hónapokban egy új szemléletű válságkezelő megállapodást szeretne tető alá hozni.(MTI)