MNB-program – A BB határidőre leszerződte 44 milliárdos keretösszegét

A Budapest Bank (BB) a megadott határidőre teljes egészében leszerződte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendelkezésére bocsátott 44 milliárd forintos refinanszírozási keretösszeget, összességében több mint 700 ügyletre kötöttek szerződést – közölte a hitelintézet pénteken az MTI-vel.

Az új hitelek iránt a vártnál nagyobb volt az érdeklődés, és a BB stratégiájában is kiemelt helyen szerepelt, hogy minél több forrás új hitelként realizálódjon. Ennek eredményeként az I. pillérben fele-fele arányban oszlanak meg az új hitelek és a hitelkiváltás.
Az új hiteleken belül a kkv-knál a beruházási hitelek vannak túlsúlyban, arányuk 65 százalék, míg 35 százalékot forgóeszközhitelként igényeltek.
A Budapest Bank a mikrovállalkozások számára is külön keretet biztosított, körükben több mint 200 szerződés született, melyekből közel azonos a beruházási és a forgóeszközhitelek aránya (55 és 45 százalék).
A BB figyelembe véve ügyfelei igényeit és azt a célt, hogy a lehető legtöbb vállalat részesedjen a programból, a kisebb összegű szerződésekre fókuszált. A kkv-k esetében az átlagos hitelösszeg 100-150 millió forint, a mikrovállalkozásoknál pedig 8-10 millió forint.
A hitelcélokat tekintve a kkv-knál elsősorban az eszközpark felújítása, az amortizálódott berendezések lecserélése jellemző. Számos cég beruházásra elnyert EU-s vagy állami támogatása kiegészítéséhez vette igénybe az új forrást. Így például egy Baranya megyei, 120 főt foglalkoztató tetőcserépgyártó vállalkozás 800 millió forintos fejlesztését részben a GOP vissza nem térítendő innovációs támogatásából, önerőből és az MNB hitelprogram keretében kapott hitelből kívánja megvalósítani. Mikrovállalkozásoknál a leggyakoribb hitelcél a tárgyi eszközök beszerzése.
Az I. pillér hitelkeretéből a volument tekintve főként az agrár (30 százalék), illetve a kereskedelmi szektor (18 százalék) és a feldolgozóipar (13 százalék) vállalkozói részesültek. A földrajzi elosztást tekintve Budapest, és ettől alig elmaradva az észak-nyugat-magyarországi régió jár az élen.
A II. pillér közel 20 százalékát a bank átcsoportosította az I. pillérbe, így a devizahitelek kiváltására igényelt összeg végül a teljes keret közel 40 százalékát tette ki. Az ügyfelek átlagosan közel 100 millió összegű – elsősorban euró és svájci frank alapú – devizahitelt váltottak át.
„Az MNB programja pezsgést hozott a piacon, mind a vállalatok, mind a bankok aktivitása megnövekedett.  A Budapest Bank stratégiája szerint a kapott összeg elosztását úgy alakította, hogy minél több vállalkozás valósíthasson meg új beruházást, és meglevő partnerei mellett új ügyfeleket is kiszolgáljon. A program hosszú távú piaci hatását csak ezután fogjuk látni, de a visszajelzések azt vetítik elő, hogy a vállalkozások most lendületet kaptak a további fejlesztésekhez is” – idézi a közlemény Tóth Viktort, a BB vállalati üzletágának vezetőjét.
A monetáris tanács 2013. április 4-i ülésén döntött a MNB növekedési hitelprogramjának elindításáról, majd annak érdekében, hogy minél több kkv juthasson hitelhez a program keretében, május 28-i ülésén 50 százalékkal megemelte a keretösszeget a korábban meghatározotthoz képest.
A program első pillére keretében a beruházások, forgóeszközök és uniós támogatások finanszírozására felvehető hitelekre, illetve korábban ilyen célokra felvett hitelek kiváltására rendelkezésre álló keretösszeg így 425 milliárd forintra, míg a program második pillére keretében a deviza alapú hitelek kiváltására felvehető hitelekre rendelkezésre álló keretösszeg 325 milliárd forintra emelkedett.
A hitelszerződések megkötésére augusztus 29-ig volt lehetőség. A beruházási hitelek esetében a hitelösszeg legalább 30 százalékát szeptember 30-ig kell folyósítani, az e feletti rész felhasználása pedig 2014. március 31-ig lehetséges.(MTI)

Scroll To Top