Vegyes képet mutat a jövedelemadók és a forgalmi típusú adók kombinálása a régióban

A Mazars által vizsgált kelet-közép-európai országokban 2014-ben nem változott jelentősen az adórendszer, apróbb finomításoktól eltekintve a korábbi években kigondolt stratégiájuk mentén haladtak az egyes országok, ugyanakkor a jövedelemadók, valamint a forgalmi típusú adók kombinálása tekintetében továbbra is meglehetősen vegyes a kép.

A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén második alkalommal gyűjtötte össze a közép-kelet-európai régió 15 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adóbrosúra 2014 elnevezésű kiadványába. A kutatás Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna és a jugoszláv utódállamok adózási környezetét is vizsgálta.
Mint a Mazars megállapítja, a gazdasági válságot megelőzően a régió országai között alapvetően az adóverseny dominált. Bár a befektetők kegyeiért folytatott harc most is tart, az elmúlt néhány évben a legtöbb ország olyan adórendszer megalkotásán munkálkodott, amely az optimális befektetési környezet megteremtése mellett a költségvetési hiány csökkentését is szolgálja.
A vizsgált országok a stratégiai céloknak való megfelelés érdekében – apróbb finomításoktól eltekintve – alapvetően továbbra is a korábbi években kigondolt stratégiájuk mentén haladtak, azaz strukturális adóváltozások bevezetésére 2014-ben egyik vizsgált országban sem került sor.
Egyes országok – többek között Magyarország is – a jövedelemadók csökkentésében, illetve ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók (ilyen például az áfa vagy a tranzakciós illeték) emelésében látta a válságból kivezető utat. A magyar adatok jelenleg is jól tükrözik ezt a kétpólusú megközelítést: az áfakulcs, illetve az szja és a társasági adó szempontjából továbbra is a skála két ellentétes végén helyezkedik el az ország.
Románia hasonló stratégiát folytat: a román társasági adó és az szja egységesen 16 százalék, ugyanakkor a 24 százalékos áfakulcs ugyancsak a vizsgált országok 21 százalékos átlaga felett van.
A összehasonlításban szereplő országok egy másik csoportja éppen ellentétes válságkezelési stratégiát választott – mutat rá a Mazars elemzése -, ők a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja, illetve társasági adókulcsokban látják a megoldást. Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, amely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadóztatásában, ez 2014-ben változatlan módon, kétkulcsos (19, illetve 25 százalék) szja-rendszer formájában maradt érvényben. Ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, amit 2014-ben 22 százalékra csökkentve még mindig a felmérésben szereplő országok 17 százalékos átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti, 20 százalékos maradt.
Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát – az áfa 20 százalék -, a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív, a legmagasabb jövedelemkategóriában eléri az 50 százalékot. Nyugati szomszédunk a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25 százalékon tartja.
Görögország adópolitikája ugyanakkor jó példáját mutatja annak, amikor a válságkezelés kényszere felülír minden egyéb gazdasági megfontolást: a görög áfakulcs 23 százalék, míg a társasági adó 26 százalékos kulcsa a felmérésben szereplő legmagasabb ilyen érték. Az szja progresszív rendszerű, a kulcsok jövedelemszinttől függően 22, 32, valamint 42 százalék.
Vannak olyan “középutas” országok is, amelyek igyekeznek minden tekintetben a középmezőnyben maradni: ilyen például Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18 százalék/32 százalék), átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfakulccsal (23 százalék), illetve 19 százalékos társasági adóval.
Csehország is ebbe a kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadót vezetett be, mert a bruttósítás alkalmazása miatt az effektív szja-teher a 20 százalékot is eléri, és az áfakulcs (21 százalék), valamint a társasági adó is (19 százalék) átlag közeli értéket mutat.
A volt jugoszláv tagállamok közül Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia külön kategóriát alkotnak, mivel adókulcsaikat továbbra is igyekeznek az átlag alatt tartani. Ez az említett országokban 9-10 százalékos tao és szja-mértéket, valamint 17-19 százalékos áfakulcsot jelent – derül ki a Mazars összehasonlításából.(MTI)

Scroll To Top