Ukrán válság – Szakértő: Oroszországnak sem joga, sem kötelezettsége nincs a beavatkozásra

A nemzetközi jog alapján Oroszországnak sem joga, sem kötelezettsége nincs a beavatkozásra Ukrajnában – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász pénteken az MTI-nek.

Szergej Glazjev, az orosz elnök egyik tanácsadója csütörtökön úgy nyilatkozott: Oroszországnak az 1994-es budapesti memorandum értelmében jogalapja van arra, hogy beavatkozzon Ukrajnában. “E dokumentum szerint Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajna szuverenitásának és területi egységének védelmezője, és (…) egy ilyen konfliktusban kötelességük beavatkozni” – mondta.
Lattmann Tamás ezzel szemben kijelentette: Oroszországnak nincs joga beavatkozni.
A budapesti memorandumban annak idején azokat az elemeket fogalmazták meg, amelyekkel Oroszország elismerte Ukrajnát önálló államként – idézte fel. Közölte: a dokumentumnak sok eleme volt, például a nukleáris leszerelés kérdése, vagyis az, hogy Ukrajna megszabadul minden, a területén lévő nukleáris eszköztől. Ezeket Ukrajna nem saját jogon birtokolta, hanem a szovjet nukleáris kapacitás egy része volt ott, ezt adták vissza az oroszoknak – tette hozzá.
2009-ben – hivatkozva az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek védelmére – Oroszország saját belső jogát úgy módosította, hogy az orosz államnak kötelezően előírta, adott esetben a fegyveres erők mozgósításával kell védelmeznie a külföldön élő oroszokat – emlékeztetett. Kiemelte: mivel ez egy orosz jogszabály, a nemzetközi jog szempontjából semmire nem hatalmazza fel Oroszországot, hiszen bármelyik állam bármit beleírhat a saját belső jogába, az attól még nem lesz nemzetközi jogi érvényű.
Közölte: több országban élnek orosz közösségek a térségben, de ez a nemzetközi jogban “nem ad semmilyen extra jogot Oroszországnak”.
A nemzetközi jogász kitért arra is, hogy Ukrajna a memorandumban vállalta a kisebbségi jogok biztosítását a területén élő orosz nemzetiségűeknek. Az oroszok azzal érvelhetnek, hogy amennyiben az orosz kisebbség jogai, amelyekre Ukrajna garanciát vállalt, sérülnek, akkor ezzel Kijev megsérti a budapesti memorandumot, ami a nemzetközi jog megsértése, és erre az oroszok fegyveres erővel reagálhatnak – magyarázta. Hangsúlyozta: ezzel az érveléssel azonban az a hiba, hogy a nemzetközi jog nem ad felhatalmazást a beavatkozásra.
Legfeljebb az orosz jog alapján lehetséges az orosz fegyveres erők alkalmazása, a nemzetközi jog alapján nem jogszerű – mutatott rá.
Szergej Glazjev nyilatkozatában azt mondta, hogy információik szerint “az amerikaiak heti 20 millió dollárt költenek az ellenzék és a lázadók finanszírozására, köztük fegyverekre is (…) A fegyveresek az amerikai nagykövetség területén kapnak kiképzést, ott fegyverzik fel őket”.
Ezzel kapcsolatban Lattmann Tamás közölte: ha ez igaz lenne, akkor emiatt elsősorban Ukrajnának kellene tiltakoznia, ehhez Oroszországnak “semmi köze nincsen”. Ha valóban igaza van az orosz tanácsadónak, akkor az Egyesült Államok a nemzetközi jog által meg nem engedett módon beavatkozik az ukrán állam szuverenitásába, de emiatt Kijevnek kellene panaszkodnia, amíg csak az oroszok mondják, nem tűnik megalapozott állításnak – mondta.
Az, hogy az amerikaiak harcra képeznék ki az ellenzéket, “elég buta állításnak tűnik”, ugyanis egyelőre nem tűnnek túl hatékonynak a harcolók, holott ha az orosz kijelentés igaz lenne, már komolyabb eredményeket értek volna el Kijev utcáin – vélekedett Lattmann Tamás.(MTI)

Scroll To Top