Ukrán válság – A finn kormányfő szerint illúzió volt Oroszország nyugati integrációja

Az ukrán válság nem egy új hidegháború kezdete, de az EU-nak át kell gondolnia az Oroszországhoz fűződő viszonyát, mert a válság megmutatta, hogy a közösség mostanáig az Oroszország nyugati integrációjáról szóló illúziót kergette – mondta a finn kormányfő egy szerdai német lapinterjúban.

Alexander Stubb a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjúban kiemelte, hogy 1990-től 2013-ig Oroszország nyugati integrációjának „szelíd nyelve” uralta az EU és Oroszország viszonyáról folytatott diskurzust, de ez a társulási, egységesülési folyamat illúzió volt.
„Megfeledkeztünk arról, hogy az oroszokban nincsen hajlam a szabályok átvételére, mert inkább meghatározni akarják a szabályokat, és egy nyugati modellt akartunk rákényszeríteni az országukra, ami egyszerűen nem működik” – mondta a finn miniszterelnök, aki szerint be kell látni, hogy az eddig követett stratégia nem vált be, és át kell gondolni az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat.
Kezdetben valóban a demokrácia felé mutató fejlődést lehetett tapasztalni Oroszországban, és remélni lehetett azt is, hogy megnyílik az orosz piac, de aztán „visszatért a régi hatalmi politika”, amelyben a külpolitika Moszkva számára „zéró összegű játszma” – tette hozzá Alexander Stubb. Kiemelte, hogy 2008-ban, a grúziai háború idején már „megkondultak a vészharagok”, hiszen „Európa peremén ismét megjelent a befolyási övezetek politikája”.
Az EU-nak „akkor kellett volna felébrednie” – vélekedett a finn kormányfő, hangsúlyozva, hogy hosszan tart majd és nehéz lesz a stratégiai partneri kapcsolat helyreállítása Oroszországgal.
Finnország esetleges NATO-csatlakozásáról azt mondta, hogy személyesen ugyan támogatja a belépést az észak-atlanti szövetségbe, és országa érettebb a tagságra, mint a szövetség egyes jelenlegi tagjai, de „viharos időkben” nem lehet a NATO-hoz csatlakozni, és a lakosság csupán 25 százaléka támogatja az ügyet. A többségi elutasítás történelmi eredetű, a szövetségi rendszernek a hidegháború idején kialakult rossz megítélésén alapul, ami abban a társadalmi érzületben gyökerezik, hogy háború idején Finnország úgyis mindig magára marad – fejtette ki Alexander Stubb.
Az Oroszország elleni uniós szankciókkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, amely Finnország legnagyobb kereskedelmi partnere Németország és Svédország után, de Finnország mindennek ellenére „nem árusítja ki az elveit”.
Finnország 1995-ben – amikor csatlakozott az EU-hoz – „választott egy csapatot, és ez a csapat az Európai Unió, ezért nem lehetünk egyszerre játékvezetők is az EU és Oroszország mérkőzésén” – mondta Alexander Stubb, kiemelve, hogy „kiállunk a csapatunk mellett, és reménykedünk a válság diplomáciai rendezésében”.
Alexander Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (Kokoomus) politikusa, idén júniusban vette át a miniszterelnöki és pártelnöki tisztséget elődjétől, Jyrki Katainentől, aki az Európai Bizottságban folytatta pályafutását. A hazájában és külföldön is igen népszerű, 46 éves politikus kormányfővé választása előtt külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter volt, 2008 és 2011 között a külügyminiszteri posztot töltötte be. A hét elején kétnapos hivatalos látogatást tett Berlinben, tárgyalt Angela Merkel kancellárral is. Már a múlt hét végén a német fővárosban volt, és részt vett a 41. berlini maratonon, amelyen korcsoportjában a 383. helyezést érte el.(MTI)