Ukrajnai háború – Lavrov: van remény a kompromisszumra

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.

Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen “hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán.
A tárcavezető sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a “hisztéria fokozása nélkül” dolgozzon. Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról.
Kifejezte Moszkva készségét a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.

Lavrov szerint azért nem lehetett békés úton megoldani az ukrajnai helyzetet, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a NATO reagálása Volodimir Zelenszkij beavatkozási felhívásaira “lehűtötte” az ukrán elnök “felhevültségét”. Közölte, hogy Svájc is közvetítést ajánlott fel Oroszország és Ukrajna között.
A tárcavezető “nagyon óvatosnak” nevezte az orosz erők ukrajnai fellépését. Kifogásolta, hogy az EU hallgatásba burkolódzott, miután az ukrán hadsereg kazettás robbanótöltetű Tocska-U rakétával célozta meg Donyeck központját, 21 ember halálát és még több sebesülését okozva.
Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló delegáció vezetője azt mondta, hogy Oroszország céljai nem változtak meg sem a Moszkva által “különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúban, sem a tárgyalóasztalnál.
“Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges – nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak” – mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában.
Megyinszkij szerint Moszkva célja “nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.
Az orosz főtárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett. A folytatódó orosz-ukrán eszmecserére hivatkozva azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Azt hangoztatta, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzetet a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon elérendő megállapodásokkal lehet javítani.
Megyinszkij beszámolója szerint egyébként az orosz fél számára kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az oroszajkú lakosság jogainak biztosítása és a “nácitlanítás”. Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről.
“Nem, ez nem egészen felel meg a valóságak. A nácitlanítás, valamint nácizmus, a neonácizmus dicsőítése és az ezeken alapuló szélsőségesség miatti büntetéseknek és a jogi fellépés szigorításának témája továbbra is fontos napirendi pont” – mondta Megyinszkij.
Lavrov egyébként az RBK-interjúban kifejezte reményét, hogy Olaf Scholz német kancellár a tapasztalatszerzéssel eljut majd ahhoz a felismeréshez, hogy saját érdekeit kell megvédenie, nem pedig tengerentúli partnerére támaszkodnia, aki mindent eldönt helyette, mint történt ez például az Északi Áramlat-2 gázvezeték felfüggesztésének kérdésében. Egyértelműnek mondta, hogy a németországi jelentős amerikai jelenlét “befolyásolja a döntéshozatal függetlenségét”.
Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy eltűnt a német “emlékezetpolitika”, amely pedig szerinte “mindig is szentnek számított, és azt jelentette, hogy a német nép soha nem fogja elfelejteni a szenvedést, amelyet a második világháborúban okozott, különösen a Szovjetunió népeinek”.
Arról is szólt, hogy Oroszország már rég eldöntötte, hogy kilép az Európa Tanácsból. Ennek oka nem az volt, hogy hol felfüggesztették, hol visszaadták Moszkva jogait, hanem az, hogy a szervezet “teljesen degradálódott”. Kifogásolta, hogy az együttműködés és a konszenzus helyébe az ET-ben, csakúgy, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) “oroszgyűlölő” retorika , valamint a NATO- és EU-országok egyoldalú érdekérvényesítése lépett.(MTI)

Scroll To Top