Túlzott deficit – Ecofin-döntés a Magyarországgal szembeni eljárás megszüntetéséről

Megszüntették a Magyarország ellen a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt 2004 óta folyó eljárást – közölte pénteken Luxembourgban újságírókkal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) döntését ismertetve.„A pénzügyminiszterek tanácsa az előbb hozta meg azt a döntést, amelyre Magyarország már oly régóta várt” – mondta a miniszter pénteken, kora délután, hozzátéve: a döntés egyhangú volt, ellenvéleményt senki nem nyilvánított. „Minden miniszter kollégám támogatta, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól kilenc év után mentesüljön.”
Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia esetében pedig hosszabbítsák meg azt a határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését. A bizottság emellett azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, hogy elmaradásban van a hiány lefaragása tekintetében vállalt kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Az Ecofin most mindezeket a bizottsági javaslatokat jóváhagyta.
„Ebben a döntésben benne van az elmúlt évek jelentős államháztartási javulása, benne van az adósság mértékének a csökkenése, benne van az (…), hogy a deficit mértékét sikerült három százalék alá leszorítanunk, és – ezzel kellett volna kezdenem – ebben benne van az elmúlt három év munkája, az ország lakosságának a munkája, hiszen ebben nagyon komoly szerep hárult a lakosságra, a közvéleményre, hogy ezek az intézkedések sikeresek legyenek” – fogalmazott Varga Mihály.
A miniszter szavai szerint Magyarország rendbe tette az államháztartását és „ma mentesült az eljárás hatálya alól”.    Az Ecofin pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul – az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben – hatályba lép.
Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni.
„Az a cél, hogy Magyarország a következő hónapokban ne csússzon vissza az eljárás hatálya alá, ne kerüljön Málta vagy más hasonló ország sorsára” – utalt a magyar miniszter arra, hogy a dél-európai szigetországgal szemben viszonylag rövid idő után újraindították a túlzottdeficit-eljárást.
Az Ecofin-tanácskozásról közzétett hivatalos tájékoztatás emlékeztet: Magyarországot 2004 júliusában szólították fel, hogy 2008-ig korrigálja a hiány mértékét. Ezután többször is kitolták a határidőt. Tavaly tavasszal Brüsszel kilátásba helyezte azt is, hogy 2013-tól felfüggeszti a kohéziós pénzek folyósítását, nyáron azonban az újabb magyar intézkedések hatására ez a veszély elhárult. Az idén májusi uniós értékelés szerint az immár 3 százalék alatti magyar deficit jövőre is a határérték alatt marad, a túlzott mértékű hiányt tehát az ország korrigálta.
A luxembourgi ülésen megvitatták az Európai Bizottság által kidolgozott idei gazdaság- és pénzügy-politikai országspecifikus ajánlásokat is.
„Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra vonatkozóan, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet” – mondta ezzel kapcsolatban Varga Mihály az MTI tudósítójának kérdésére. Hozzátette, magyar részről az ülésen jelezték: e tekintetben a jövő héten, június 27-28-án tartandó brüsszeli EU-csúcson kezdeményezéssel fognak élni.
Varga Mihály később, magyar újságírókkal beszélgetve – a bizottsági országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat részletezve – elmondta: Budapest fenntartja a jogát a különböző (így banki, energetikai, távközlési) szektorális adók mértékének, valamint az energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a bírák nyugdíjazásának és az ügyáthelyezésnek a kérdését is felvetette, ami Varga szerint nehezen illeszthető a gazdasági természetű ajánlások közé. A nemzetgazdasági miniszter – mint elmondta – az ülésen Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének válaszolva visszautasította az arra való utalást, hogy Magyarországon kimutatható lenne gazdasági természetű vitás kérdésekben a kormány mellett részrehajló bírói ítélkezési gyakorlat.
A magyar kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar külön nyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél – közölte Varga Mihály – szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni.     Megjegyezte, az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése. (MTI)

 

Scroll To Top