Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók pénteken, egy erős árfolyamingadozással járó hét utolsó kereskedési napján.
A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,09 százalékkal, az S&P 500-as mutató 0,42 százalékkal, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 1,00 százalékkal kapaszkodott feljebb.
A nagy tőkeértékű vállalatok, köztük az Apple, a Microsoft, az Amazon és Tesla, amelyek árfolyama a héten látványosan csökkent a túlértékeltségtől való félelmek hatására, 1 százalék és 2,4 százalék közötti pluszban várta a nyitást.
A hetet meghatározták azok az aggodalmak, hogy erőteljesen emelkedik az infláció és emiatt a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mégis kénytelen lesz szigorítani monetáris politikáját. A Dow Jones és az S&P 500-as mutató értéke január óta nem csökkent ilyen nagy mértékben egy hét alatt, miután a vártnál jóval erősebb inflációs adatok, a munkaerőhiány jelei és a nyersanyagok drágulása miatt felerősödtek azok a várakozások, hogy a Federal Reserve-nek vissza kell vennie a járvány miatt elfogadott gazdaságösztönző intézkedésekből.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken is elurakodott a derűlátás. Péntek délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,86 százalékos, a frankfurti DAX-index 0,90 százalékos, a párizsi CAC-40 1,17 százalékos, a milánói FTSE MIB 0,75 százalékos, a madridi IBEX 35 mutató 1,40 százalékos, az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül pedig az EuroStoxx50 1,06 százalékos pluszban állt.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,2134 dollárt adtak, 0,43 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,13 százalékkal gyengült a dollár, 109,31 jenen forgott.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) drágul.
A júliusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 1,46 százalékos pluszban, 68,03 dolláron, a júniusi szállítású WTI pedig 1,36 százalékos nyereségben, 64,69 dolláron forgott fél négykor.(MTI)