TakarékBank makrogazdasági prognózis 2013 Q4 – Felgyorsult a magyar gazdasági növekedés üteme, kedvezően alakul a külső kereslet.

A vártnál kedvezőbb hatással volt a járműipar, a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye az éves növekedési adatokra és a kibocsátásra a harmadik negyedévben. Részben tehát egyedi tényezők és kedvező bázishatások eredményeképpen Magyarország Európa jobban teljesítő gazdaságai közé ugrott. A harmadik negyedév adatai alapján számos mutató bizakodásra ad okot az amerikai és az európai gazdaság talpra állása tekintetében is, bár a válság előtti húzóerő visszatérésére még várni kell. 

Elsősorban egyes szektorok előzetesen vártnál jobb teljesítménye következtében a magyar gazdasági növekedés üteme felgyorsult: a harmadik negyedévben szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,9%-kal bővült a kibocsátás a második negyedévhez képest; ez immár a harmadik egymást követő pozitív negyedéves növekedési ütem. A kiigazítatlan adatok alapján számolt éves növekedés pedig 1,8%-os lett; mindkét mutató alapján Magyarország Európa jobban teljesítő gazdaságai közé ugrott. A TakarékBank elemzői szerint nagyrészt egyedi tényezők és kedvező bázishatások következtében ez a dinamika a vártnál is lényegesen erősebb.

 GDP, beruházások

A jól teljesítő beruházások felpörgése mögött leginkább az Európai Uniós források intenzívebb felhasználásán alapuló állami beruházások, kisebb mértékben feldolgozóipari beruházások illetve a rendkívül alacsony forrásköltségű MNB-s növekedési hitelprogram (NHP) által finanszírozott KKV-projektek álltak. Ezek kedvező hatásokat indíthatnak el a gazdaság egészében, de korai lenne még növekedési fordulatról beszélni. A korábbi években kitágult növekedési rés záródása, és olyan egyedi jellegű tényezők, mint például az NHP, így is lehetőséget teremtenek arra, hogy a 2015-ig terjedő időszakban a jelenleg elég alacsony potenciális növekedési ütemnél erőteljesebb bővülést mutasson a gazdaság.

 

A negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8%-ra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2%-ot. Részben a kedvező áthúzódó hatásoknak köszönhetően is, 2014-re a gazdasági növekedés a 2%-ot is meghaladhatja, és a kibocsátási rés már említett záródása miatt 2015-re is marad tartalék egy 2% fölötti növekedési ütemhez. Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedés tényezőiben jelentős javulásra lenne még szükség. Ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban.

Infláció, jegybanki kamat

Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár (októberben 0,9%-os éves szinten állt), amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. A maginfláció ennél magasabb szinten van (ugyancsak októberben 3,4%-os volt), de egyrészt ez is belül van a jegybank középtávú célsávján (3+0,5%), másrészt a dohánykereskedelemben alkalmazott árrés jelentős tágításának hatását is tartalmazza, vagyis a tényleges árnyomás lényegesen enyhült az utóbbi hónapokban. A már bejelentett intézkedések illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció még tovább csökken a következő hónapokban, és jövő évben is kényelmesen a középtávú cél alatt marad (éves átlagban 1,5%-os lesz), bár év vége felé már a 3% közelébe emelkedik vissza.

Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt illetve azon belül marad, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is. A prognózis 2013 végére 3%-os alapkamat szintre számít. A további vágásnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat. Véleményünk szerint ezért a 3%-os szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalábbis lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A TakarékBank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3% közeli szintre emelkedik vissza.

Foglalkoztatottság

Az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásainak hatására a fő mutatószámok alapján 2014-15-ben is folytatódik a foglalkoztatottak és a munkapiacon aktívan jelenlévők számának emelkedése, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. A TakarékBank elemzői szerint 2015-re a magánszektor munkahelyteremtő képességének és hajlandóságának fokozatos, bár lassú javulása és a közfoglalkoztatás további emelkedése mellett a munkanélküliségi ráta éves átlagos mértéke várhatóan 10% alá kerülhet.

 Költségvetés

Az államháztartási mutatók a TakarékBank elemzői szerint a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést mutatnak. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint, várhatóan a GDP 2,7%-ára rúg majd, amely fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3%-ot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben még enyhülhet is a deficit GDP-arányos mértéke. A GDP-arányos államadósság mutató idén (még) nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.

Fizetési mérleg

A külső egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külső sebezhetőségének csökkenésére utalnak: a folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövőre a GDP 5%-át is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli. Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erőteljesebben mérséklődhet, noha még az előrejelzési időszak végére is masszívan 100% fölött marad.

ELŐREJELZÉSEINK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

 

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

 

TÉNY

ELŐREJELZÉS

GDP (%)

-6,8

1,1

1,6

-1,7

1,2

2,2

2,3

  Lakossági fogyasztás (%)

-5,6

-3,6

0,3

-1,7

-0,2

1,5

1,9

  Közösségi fogyasztás (%)

2,6

4,7

-0,1

0,1

4,3

2,8

1,5

  Beruházások (%)

-11,1

-8,5

-5,9

-3,7

4,9

6,1

4,0

  Export (%)

-10,2

11,3

8,4

1,7

5,0

5,8

6,0

  Import (%)

-14,8

10,9

6,4

-0,1

5,0

5,9

6,6

Infláció (%)

4,2

4,9

3,9

5,7

1,7

1,5

2,8

Munkanélküliségi ráta (%)

10,0

11,2

10,9

10,9

10,5

10,1

9,9

Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)

-4,6

-4,4

4,2

-2,1

-2,7

-2,9

-2,6

Államadósság (GDP %-a)

79,8

82,2

82,1

79,8

79,8

77,7

75,0

Külkereskedelmi mérleg (millió euró)

3738

5515

7061

6655

7120

7400

7200

Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)

-0,2

0,2

0,5

1,0

2,3

2,2

1,8

Külső finanszírozási képesség (GDP %-a)

0,9

2,0

2,8

3,6

5,0

4,9

4,0

Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)

149,6

143,7

134,1

127,8

125,5

118,3

113,1

 

TakarékBank Zrt.

Az 1989-ben alapított Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankjaként koordinálja és támogatja a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét.  A TakarékBank mérlegfőösszege 2012-ben 389,6 milliárd forint volt, betétállománya 341,3, míg hitelállománya 131,6 milliárd forintot tett ki. Adózás utáni eredménye 195 millió forint volt. A TakarékBank 2008 májusától felügyeli a szövetkezeti hitelintézetek szoros üzleti együttműködését, a TakarékPont hálózatot.

Scroll To Top