Az élelmiszerpazarlás megszüntetése a fenntartható agrárgazdálkodás egyik kulcsa – jelentette ki Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója szerdán a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva című rendezvényen.
Elmondta, hogy a mezőgazdaság elsősorban hatékonyságnöveléssel szolgálta ki a bővülő fogyasztói igényeket csökkenő fajlagos károsanyag-kibocsátás mellett, ám ez ilyen módszerekkel nem javítható tovább. Az agrárium ökológiai lábnyomának csökkentéséhez más módszerek kellenek, mint a talajélet fenntartása forgatás nélküli műveléssel, a mezőgazdasági épületek energetikai javítása, a körforgásos gazdálkodás, de legfőképpen az élelmiszerpazarlás csökkentése.
A szakember rámutatott, hogy 1961 óta az agrárium kibocsátása többszörösére nőtt világszerte, miközben az ökolábnyoma csak kétszeresére, aminek felét az elpazarolt élelmiszerek jelentik. Hozzátette, hogy a megtermelt élelmiszerek 30 százaléka kerül a szemétbe, ami ellen radikálisan fel kell lépni.
Hollósi Dávid elemzésében elmondta, hogy az élelmiszertermelés az egyik nagy, de nem a legjelentősebb károsanyag-kibocsátó szektor, az Európai Unióban a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze kilenc százalékáért felel. Az elmúlt évtizedekben az agrárium jelentősen csökkentette fajlagos kibocsátását, miközben a növénytermő-területeken egyre növekvő hozamokkal termelt.
Szabó Levente üzleti vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a Takarékbank évtizedes tradíciók mentén segíti a mindennapokban az agráriumban dolgozókat, ezért is indították el három éve agrár üzletágukat, ahol több mint 200 kolléga nyújt teljeskörű szolgáltatásokat. Ennek egyik szegmense az Agrárláz névre hallgató szakmai kiadványuk, amely elemzéseket tartalmaz, kitekint a különféle ágazatok belföldi helyzetére, foglakozik a külföldi impulzusokkal, s ezért jó alap lehet a mezőgazdasági vállalkozások jövőbeli tervezéséhez, üzleti irányainak meghatározásához.(MTI)