Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Következő tanácskozásuk alkalmával, február 18-án döntenek majd az Európai Unió külügyminiszterei arról, hogy felülvizsgálják-e a Szíria ellen – és a így a felkelők ellen is – március 1-jéig tartó fegyverembargót – jelentette be Catherine Ashton csütörtökön, a külügyminiszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Egy – a miniszterek tanácskozásának részleteit ismerő – forrás az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az embargó megszüntetését elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia szorgalmazza, Olaszország támogatásával. Egyes tagállamok viszont kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ha uniós országok a szíriai felkelőknek fegyvereket szállítanának, nem kötnének-e ki rossz kezekben, például radikális iszlamista csoportoknál.
Az uniós diplomata az MTI-nek elmondta: ez csak egy előzetes vita volt, a tagállamok megosztottak a fegyverembargó felülvizsgálatának kérdésében. William Hague brit külügyminiszter a forrás szerint úgy vélekedett, hogy morálisan rossz üzenetet jelent a felkelők számára, hogy az Európai Unió tiltja a fegyverszállításokat, míg Oroszország felfegyverzi a Bassár el-Aszadhoz hű erőket. Több ország viszont nem látja tisztázottnak a fegyverembargó esetleges eltörlésének következményeit és kockázatait, és azzal kapcsolatban is kételyek fogalmazódtak meg, hogy a fegyverszállítási tilalom feloldása hozzájárul-e a sokszor hangoztatott békés rendezéshez. Akörül is vita alakult ki, hogy a jelenlegi embargó tiltja-e a felkelőknek olyan védelmi felszerelések szállítását, amelyekkel életet kioltani nem lehet, például golyó- és repeszálló mellényt vagy éjjellátó készüléket.
Malival kapcsolatban a forrás szerint egyáltalán nem volt vita a tagállamok képviselői között; gyakorlatilag minden ország egyetértett a francia beavatkozás szükségességében, valamint abban, hogy a regionális, afrikai haderőnek és az uniós kiképző missziónak minél előbb meg kell érkeznie Maliba. A diplomata arra is kitért, hogy az Európai Unió nemcsak a konfliktusnak a fegyverrel megvívható részére összpontosít, hanem a mali államépítésre, a társadalmi megbékélésre és a békés politikai átmenetre is. A név nélkül nyilatkozó uniós diplomata elmondta, most először került szóba, hogy az Európai Külügyi Szolgálat különmegbízottat nevezzen ki, aki a Száhel-övezet országaival foglalkozna. A forrás szerint ez is arra utal, hogy a mali eseményeknek az egész régióra hatásuk van.
Szóba került a miniszterek megbeszélésein az is, hogy az Európai Unió a jövőben milyen területeken és hogyan tud majd együttműködni az új Obama-adminisztrációval. Korábban egy uniós diplomáciai forrás az MTI-nek Európa számára kifejezetten pozitívnak értékelte, hogy Chuck Hagelt a Pentagon, John Kerryt pedig a washingtoni külügyminisztérium élére jelölte Barack Obama. A csütörtöki külügyminiszteri tanácson pedig világossá vált, hogy az Európai Unió tagállamai új amerikai kezdeményezésre számítanak a közel-keleti rendezésben, valamint lehetőséget látnak az EU-USA szabadkereskedelmi egyeztetések megkezdésére és az együttműködésre az energetika területén – mondta el az MTI-nek a tanácskozást követően az uniós diplomata. (MTI)
