Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Megbomolna a hatalmi egyensúly az EU-ban, megerősödne a francia-német tengely, és minden tagállam relatív súlya emelkedne, ha az Egyesült Királyság egy esetleges népszavazáson úgy döntene, hogy elhagyja az uniót – mondta Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.
Az MTI azt követően kérdezte a szakértőt, hogy a múlt hét végén Mark Rutte holland kormányfő bejelentette, lehetővé kellene tenni az EU-tagállamoknak, hogy kilépjenek az EU egyes együttműködési formáiból, illetve intézményeiből, beleértve a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetet és az eurózónát is. A holland miniszterelnök állásfoglalása csak néhány nappal követte David Cameronét ugyanebben a témában. A brit miniszterelnök két hete tartott beszédében azt mondta, elképzelhető, hogy Nagy-Britannia 2015 után, a következő parlamenti időszak első felében népszavazáson dönt EU-tagságának jövőjéről.
Gálik Zoltán úgy vélekedett, Cameron bejelentésének célja nem a rövid távú haszonszerzés, a konzervatív pártban mindig is voltak euroszkeptikusok, nekik enged most a kormányfő. A miniszterelnökön eddig is nagy volt a nyomás, hogy megteremtse az egyensúlyt a kormánykoalícióban az „EU-barát” liberális demokraták és a konzervatívok között – közölte. Hozzátette, az utóbbi időben a párton belül megerősödtek az euroszkeptikusok, és feléjük nyit a miniszterelnök.
Arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások szerint jelenleg nagy fölénnyel vezet a Munkáspárt, és ezzel a bejelentéssel a pártja népszerűségét is növelni reméli Cameron. Megjegyezte, a brit üzleti élet mindenképpen a tagságot pártolja, ezért is nagyon óvatosnak kell lennie a kormányfőnek.
Kiemelte, Cameron alapvetően az EU-hoz fűződő viszonyrendszert szeretné újratárgyalni, egy kompromisszumos megoldás esetén az esetleges népszavazáson valószínűleg maga is a maradás mellett érvelne. Ha pedig a következő választásokon a Munkáspárt nyer, nem tartanák meg a referendumot, mert azt a kormányfő által vázolt formában a legnagyobb ellenzéki párt nem támogatja – magyarázta.
Gálik Zoltán hangsúlyozta, nem volt még precedens arra, hogy egy tagállam újratárgyalja kapcsolatrendszerét az unióval. A jelenlegi jogi keretek között elképzelhetetlen, hogy az EU „a la carte-integráció” legyen, vagyis minden tagállam kiválogassa, a hatályos jogszabályok mely elemeit fogadja el, és melyeket nem – mutatott rá.
Úgy látja, nem valószínű, hogy a britek teljesen hátat fordítanának az EU-nak. Lehetséges, de kevés az esély arra, hogy Izlandhoz és Liechtensteinhez hasonlóan az Egyesült Királyság csupán az Európai Gazdasági Térség tagja maradna, és így őrizné meg gazdasági kapcsolatait az integrációval – közölte. Kifejtette, egy, a svájci és a norvégiaihoz hasonló, szerződéses együttműködés kialakítása is elképzelhető lehet az unióval, de mivel az Egyesült Királyság jóval nagyobb ország, ez nehezebb lehet.
Bár az ország jelenleg nagy összegekkel járul hozzá az EU költségvetéséhez, az Egyesült Királyságnak az a legfontosabb, hogy a közös piac része maradjon, és ha ezt nem érheti el, lehet, hogy a távozás anyagilag hátrányosabb lenne számára, mint a maradás – mondta.
Kiemelte, ha elhagynák az uniót, az is jelentős nehézséget okozna a briteknek, hogy érvényesítsék az érdekeiket a 26 egységes európai országgal szemben, míg most aktívan részt vehetnek az uniós döntéshozatal kulcskérdéseiben. (MTI)