Stern: Brüsszel szerint az EU súlyosan megszenvedné a gazdasági szankciókat

Az Európai Uniót súlyosan érintené, ha az ukrajnai válság miatt gazdasági szankciókat vezetnének be Oroszország ellen, és különösen a keleti tagállamok szenvednék meg a büntetőintézkedéseket – írta a Stern című német hetilap az Európai Bizottság egy belső elemzésére hivatkozva.

A Stern online kiadásában pénteken megjelent beszámoló szerint a bizottság szakértői az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciók hatásait modellezve két fő megállapításra jutottak: minél súlyosabbak a büntetőintézkedések, annál erősebb az uniós gazdaságot érő negatív hatás, a tagállamok szintjén pedig azzal kell számolni, hogy minél közelebb fekszik egy ország a közösség keleti határához, annál nagyobb nehézségeket okozhatnak a Moszkva elleni szankciók.
Az elemzésben három forgatókönyvet vázoltak fel. Az első szerint a beutazási és pénzügyi szankciókkal sújtott személyi kör kiterjesztése mellett csupán egyes luxuscikkekre – például a kaviárra – vonatkozó importkorlátozásokat vezetnek be. A második forgatókönyv szerint ezeket az intézkedéseket további megmunkálásra váró félkész ipari termékek behozatalának tilalma és további számlák befagyasztása egészítheti ki, a legsúlyosabb esetben pedig a tőkemozgás korlátozása és a földgáz- és kőolajimport leállítása is bekövetezhet.
Mindhárom modell alapján kimutatható, hogy jelentős az EU gazdasági függősége Oroszországtól. A közösség legnagyobb nemzetgazdaságában, Németországban a kemény szankciók az idén akár 0,9 százalékponttal, jövőre pedig 0,3 százalékponttal vethetik vissza a hazai össztermék (GDP) növekedését – áll a bizalmas jelentésben, amely szerint az elemzők visszafogott előrejelzést dolgoztak ki és úgy vélik, nemigen lehet megbecsülni, hogy a szankciók esetén elkerülhetetlen energiaár-emelkedés milyen hatással lehet a háztartások helyzetére és a tőzsdékre.
A Stern szerint Németországot az alacsonyabb növekedésből és az energia drágulásából fakadó hatások mellett az is sújthatja, hogy a szankciókat még inkább megszenvedő keleti társállamok uniós segítségre szorulhatnak. Egyes tagállamokban 100 százalékban orosz forrásra épül a földgázellátás, de a brüsszeli bizottság adatai szerint Németország függősége is erős, a földgázban 46 százalékos, a kőolajban 37 százalékos az orosz részarány, egyes nyersanyagok, köztük a főleg az elektrotechnikai és elektronikai iparban használt réz esetében pedig megközelíti a 100 százalékot.(MTI)

Scroll To Top