Boltos világ, babaváró hitel, állampapír, infláció, gyenge forint: ők uralják a pénztárcánkat. Na persze, előtte bele kellett tenni a fizetésed. Volt mit. 2019 első három negyedévében 1.243 milliárd forinttal nőtt a családi költekezés. A béremelés zömét elköltötted a boltban, szolgáltatóhelyeken. Elszórhatunk 21.500 milliárd forintot is 2019-ben.
Az infláció és a gyenge forint ugyan megrágja a pénztárcánkat, de azért költekezünk szépen. 2019 első három negyedévében úgy költöttek el a családok 15.865 milliárd forintot (a statisztika nyelvén ennyi volt a háztartások fogyasztási célú kiadása), hogy az 1.243 milliárd forinttal több volt a korábbi azonos időszak pénzszórásánál.
Ez önmagában 8,5%-kal több, mint amennyi egy évvel korábban volt, de az inflációt kiszűrve – volumenben (mennyiségben, darabban, kilóban, méterben, literben számolva) – is 5,1% a növekmény. Tehát jócskán többet kellett cipekedniük a háziasszonyoknak bevásárlásból hazafelé.
Miből is futja
A bérek és keresetek értéke (tömege) 12.630 milliárd forint volt 2019 első három negyedévében (a statisztika GDP-hez kapcsolódó jövedelemszámlái alapján, tehát a nemzetgazdaság egészét nézve), az előző év 11.295 milliárd forintjához képest.
A különbség 11,8% növekedés mellett 1.335 milliárd forint (a statisztikában a másik, a közvetlenül a munka világához kapcsolódó mutató is 10% feletti bérnövekedést jelez). Tehát pusztán a bérek, keresetek növekedése nyomán ennyivel több volt az elkölthető pénzük a családoknak.
Ehhez tegyük hozzá a szakszervezetek megnyugtatása érdekében, hogy a bérnövekedés motorja az egyébként sajnálatos munkaerőhiány. A munkaerő is piacosan viselkedik, mint a vállalkozás, így továbbáll, ha máshol több pénzt és esetleg jobb munkakörülményeket is talál. És persze miközben a munkaerőhiány felülről, a kormány a minimálbérekkel alulról tolja a bérek szekerét. Megsúgja előre mindig, mit is szeretne, mint ahogyan Varga pénzügyminiszter legutóbb is tette a 2020-as minimálbéremelés 10%-os mértékének fényezésével, a már megállapodott 8%-os ütemmel szemben, amihez tegyük hozzá, annak, aki minimálbérből él, ez nem nagy baj. Sőt.
De hát nem csak a bérekből költekezünk, vannak például vállalkozói jövedelmek, lakáskiadásból befutó, külföldi munkából származó, hazautalt pénzek is, így a családok, háztartások fogyasztási kiadása nyilván nagyobb összeg.
2019-ben 21.500 milliárd forintot is elérhet a családi költekezés
2018-ban a háztartások fogyasztási célú kiadása 19.970 milliárd forint volt. A kormány a konvergencia programjában 2019-re 21.354 milliárd forinttal számolt. Mi most az első három negyedév alapján azt vetítjük előre, hogy 21.500 milliárd forintot is túlléphet a családi költekezés, nagyon óvatos becslés alapján, még azt is mérlegelve, hogy akár 5% alá is csúszhat egy kevéssel az éves volumen növekedés.
A 2019 első három negyedévét nézve a háztartások költekezésének üteme a volumen emelkedését nézve az egyes negyedévekben valamelyest mérséklődött, de összességében így is húzott szépen a pénzszórásunk, hozott 5,1%-os növekedést.
A költekezésben nyilván szerepet játszott a 3% körüli infláció, főleg az élelmiszer vásárlásokban, ahol a drágulás több is volt. Osztott lapokat a forintgyengülés is a maga módján, a boltos vásárlásokban is a szolgáltatásokban egyaránt.
Hatása van a családtámogatásoknak is, ahol éppen a harmadik negyedévben indult az újabb szakasz, így bizonyára sokan elgondolkodtak azon, hogy mire mennyit költsenek, az évközi ütemlassulásban ez is szerepet játszhatott. És bizonyára akadt olyan, aki – Varga miniszterhez hasonlóan, ha a fényképen jól látszott – vett állampapírt is.
A családi költekezést továbbra is a boltok uralják, a részesedésük emelkedett is valamelyest, amiben feltehetően az élelmiszerdrágulás is ludas volt. De tartós javakra például megint többet költöttünk (amiben az autóvásárlás is benne van, ami a statisztika rendje alapján nem része a boltos költekezésnek), 1.231 milliárd forintot, így ennek a termékkörnek a részesedése már tartósan 7% felett mozog a családi költekezésben, korábban alatta volt.
A családi költekezés és a növekedés nagyját a boltos vásárlások adják:
| 2017 | 2018 | 2019 | 2019/2018 | |
| háztartások fogyasztási kiadása | 13.526 | 14.622 | 15.865 | +1.243↑ |
| ezen belül
boltos kisker |
7.350 | 8.101 | 8.823 | +722 ↑ |
| boltos vásárlás súlya | 54% | 55% | 56% | . |
| KSH, időszak: I-III. negyedévek, érték: milliárd forint, folyó ár, | ||||
A növekedés ütemét nézve most éppen a boltos költekezés húz nagyobbat a különféle szolgáltatásokkal szemben:
| 2019 I-III. negyedév | első | második | harmadik | I-III. |
| negyedév | ||||
| háztartások fogyasztási kiadása | +6,6% | +4,7% | 4,2% | +5,1% |
| ezen belül
boltos kisker |
+6,1% | +5,2% | +6,2% | +5,8% |
| KSH, érték: százalék, változás előző év azonos időszakához képest, kiigazítatlan volumenindex | ||||
Végül persze megjegyezzük, hogy mindez az átlag. Vannak különbségek, társadalmi csoportok, földrajzi térségek között is. De hát az átlag felfelé mozog.
Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
