Raiffeisen Bank: kedvezően változott a növekedés szerkezete

Kedvező környezetben a magyar gazdaság is jól teljesített, a GDP 4 százalékkal nőhetett tavaly, ráadásul a növekedés szerkezetében is kedvező változások következtek be, a lakossági fogyasztás és a beruházások váltak a növekedés motorjává – mondta szerdán Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a pénzintézet első negyedéves elemzését ismertető sajtótájékoztatón.

Török Zoltán megjegyezte: a belső kereslet a következő két évben tartósan pozitívan befolyásolhatja a gazdasági növekedést.
A pénzintézet arra számít, hogy 2018-ban 3,6 százalékkal, 2019-ben 3,2 százalékkal bővülhet a GDP – fejtette ki az elemző.
Az elemző arra is kitért, hogy miután a magyarországi fogyasztásnak és a beruházásoknak is jelentős az importtartalmuk, arra lehet számítani, hogy a behozatal növekedési üteme továbbra is meghaladja a kivitelét. A külkereskedelmi többlet mértéke 2020 környékére a GDP 4-5 százalékára csökkenhet – tette hozzá.
Meglepetést okozott Török Zoltán szerint, hogy tavaly ugyan az infláció elmozdult a nulla százalékos szintről, de várakozásaikkal ellentétben nem érte el a 3 százalékot. Arra számítanak, hogy az infláció idén 2,4 százalék körül alakulhat, a 3 százalékos célt pedig 2019 végére, 2020 elejére érheti el.

A növekedést nem csak a külső környezet ösztönözte, hanem a monetáris és a költségvetési politika is – hangsúlyozta az elemző. A jegybank és a kormány ráerősít a kedvező trendre, azaz prociklikus politikát folytat – tette hozzá utalva arra, hogy a jelenlegi körülmények között ez nem túlzás.
Az alapkamat a pénzintézet várakozásai szerint idén nem fog változni.
Az 5 százalékos pénzforgalmi hiánnyal kapcsolatban Török Zoltán úgy fogalmazott, hogy az európai uniós előfinanszírozási összegek levonásával tulajdonképpen kedvező az adat, 2 százalék körül alakulhatott a deficit.
A növekedési pályára kockázatot jelent a belső munkaerőpiac szűkössége, a munkaerőhiány egyre több szektorban és egyre több cégnél okoz gondokat – jegyezte meg Török Zoltán.
Problémát jelenthet továbbá az elemző szerint az is, hogy az eurózóna növekedése idén eléri várhatóan tetőfokát, 2019-től így kevésbé támogatja ez a külső hatás a magyar gazdaságot.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen elemzője a sajtótájékoztatón elmondta, az eurózóna tavaly 2,4 százalékkal növekedett, idén pedig várhatóan 2,5-2,6 százalékra gyorsul a bővülés. A kedvező adatok az erős háztartási fogyasztásnak és a vállalati beruházásoknak köszönhetők, de az export is egyre jobban hozzá tud járulni a növekedéshez.
Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője többek között arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban tavaly az összes szektor felülteljesített, és az előzetes adatok szerint a negyedik negyedévben is 3 százalék felett lehetett a növekedés, amire 2005 óta nem volt példa.
(MTI)