Pénzügykutató: 2014-ben a GDP 3,1 százalékkal nőhet, 2015-ben lassul a növekedés üteme - Gazdasagportal.hu

Pénzügykutató: 2014-ben a GDP 3,1 százalékkal nőhet, 2015-ben lassul a növekedés üteme

A Pénzügykutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint 2014-ben az ország GDP-je 3,1 százalékkal nőhet, 2015-ben azonban várhatóan 2,3 százalékra lassul a bővülés üteme.

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója a kutatócég szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: idén az erősödő külső és belső konjunktúra mellett a GDP 3,1 százalékkal nőhet, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány választási politikája élénkíti a belső keresletet, így emelkednek a beruházások és a fogyasztás.
Elmondta: 2015-ben csökken a növekedés üteme, mivel az idei bővülést zömében egyszeri tényezők idézték elő, jövőre viszont lanyhul a felhalmozás dinamikája.
Az infláció jövőre 2,4 százalékra emelkedik az idei 0,1 százalékról a Pénzügykutató előrejelzése alapján.
Várhegyi Éva kifejtette: 2014-ben és 2015-ben is erőltetettnek mondható a hazai gazdasági növekedés, ami meghaladja a tőke-, a munkaerő és a termelékenység által meghatározott potenciális növekedés ütemét.
A Pénzügykutató munkatársai úgy látják: a bruttó állóeszköz-felhalmozás idén 12 százalékkal nő majd, jövőre viszont a bővülés üteme 4 százalékra esik.
A cég kutatói szerint 2014-ben az erőteljes dezinflációt főként a kormány rezsicsökkentő politikája idézte elő, de az élelmiszerárak esése és a lanyha külső infláció is szerepet játszott benne. Véleményük szerint ehhez az alacsony inflációhoz – és nem a magasabb maginflációhoz – igazodó jegybanki kamatcsökkentés kockázatos szintre, 2 százalékra mérsékelte a forint kamatfelárát.
A jegybanki alapkamat csökkentését azonban a hosszú lejáratú állampapírok piaci kamatai nem követték. Az alapkamat mérséklése a Pénzügykutató szerint jelentősen gyengítette a forint árfolyamát – tette hozzá Várhegyi Éva.
Úgy vélik: 2015-ben az inflációt erősíti az áthúzódó árhatás és a bővülő fogyasztási kereslet, egyúttal az inflációs kilátások és a gyengülő árfolyam kamatemelést tehet szükségessé, jövőre az éves átlagos infláció 2,4 százalék lesz, de 2015 végére 3 százalék közelébe is emelkedhet.
Várhegyi Éva elmondta: a külső egyensúly mutatói a magyar gazdaság stabil pontjai, idén a folyó fizetési mérleg 4 milliárd euró, jövőre 3,9 milliárd euró többlettel zárja az évet.
A tudományos tanácsadó szerint 2014-ben a célhoz közeli államháztartási egyenleg a tervezettől eltérő szerkezetű bevételek és kiadások mellett valósulhat meg. A vártnál jobb növekedés és az alacsonyabb infláció mellett keletkező többletbevételek fedezetet biztosítanak a kiadási oldal túlfutásaira, ha idén nem használják fel az országvédelmi alapot, az államháztartási hiány a GDP 2,7 százaléka is lehet – fűzte hozzá.
Kiemelte: 2015-ben az uniós elszámolás szerinti, 2,9 százalékos államháztartási deficit alakulhat ki, mivel a kormány elsődleges prioritása az uniós kritérium teljesítése. Ehhez a mérséklődő gazdasági növekedés, az alacsony infláció és a beígért többletkiadások újabb intézkedéseket tennének szükségessé a bevételi oldalon, vagy elégséges tartalék beépítésével kellene kezelni a kockázatokat – mondta Várhegyi Éva.(MTI)

Scroll To Top