Peking továbbra is a hídfő szerepét szánja Magyarországnak Európához fűződő viszonyában

Magyarország a hídfő szerepét tölti be a kínai-európai együttműködésben – fogalmazott Vang Ji, kínai külügyminiszter, amikor Pekingben fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kedden. Hozzátette: bízik abban, hogy ez a jövőben is így marad.

„Kínai részről jól érzékelhetően kiemelkedő fontossággal kezelik a kínai-közép-európai és kínai-kelet-európai regionális együttműködést, és nagyra értékelik, hogy Magyarország ebben a zászlóshajó szerepét tölti be” – számolt be a partnerével folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter az MTI-nek Pekingben. A találkozón elhangzott, a közép-európai régióban eddig Magyarországra érkezett a legtöbb kínai befektetés, körülbelül 3,5 milliárd dollár értékben, és a kínai miniszter közölte, a közeli jövőben fel fogják gyorsítani a kínai vállalatok külföldi befektetéseit, és ennek a „hullámnak” Közép-Európa egyértelműen a haszonélvezője lesz. Vang Ji azt is kiemelte, hogy a magyar kormány keleti nyitás politikája és a kínai gazdasági selyemút koncepciója kifejezetten erősíti egymást. A magyar tárcavezető ehhez hozzátette, az Európába irányuló kínai exportáruk számára Magyarország kínálja az egyik legjobb tranzitlehetőséget. A miniszter szerint „a tárgyalás során világossá vált, hogy a kínai és a magyar kormány közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatokban célkitűzéseink harmonizálnak”. Mint fogalmazott: „azt szeretnénk, ha azok a kínai vállalatok, amelyek Európába készülnek, bázisként tekintenének hazánkra, s egyben azt is szeretnénk, hogy az Európába szánt kínai áruknak hosszú távon mi legyünk a fő tranzitútvonala. Mindez a jelek szerint nincs ellenére kínai partnereinknek.” Szijjártó Péter emlékeztett rá, Magyarország hozta létre a Kínával folytatott regionális együttműködés első központját, ami turisztikával foglalkozik, és a magyar Eximbank eddig egyedüliként csatlakozott 30 millió dollárral ahhoz az 500 millió dolláros közép-európai befektetési alaphoz, amelyet kínai részről hoztak létre.
„Ezzel mintegy 100 millió dollárnyi forrás nyílik meg a számunkra” – jegyezte meg. 2003 és 2013 között a kereskedelmi forgalom értéke a hatszorosára emelkedett, tavaly 2 milliárd dollár értékben, rekordot döntve exportált Magyarország árut Kínába, amihez képest az idei év első hét hónapjában – éves szinten – 8 százalékos a növekedés. „Kínai vendéglátómmal áttekintettük a legfontosabb nemzetközi biztonságpolitikai fejleményeket is, s ennek során biztosítottam, Magyarország abban érdekelt, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus mielőbb tárgyalásos úton záruljon le. Vang Ji ugyancsak megerősítette, országa érdeke is az, hogy Európát, az Európai Uniót stabil partnerüknek tudják” – közölte Szijjártó Péter. Magyar diplomaták szerint egyértelműen a Magyarország iránti különös figyelem megnyilvánulásaként értékelendő, hogy a magyar külügyminisztert nem sokkal beiktatása után szűk egy hónapon belül látták vendégül Kínában, s azt is jelzésértékűnek tartják, hogy a miniszterek keddi déli programja fél órával tovább tartott, két és félórás lett. Szijjártó Péter kedden tárgyalt a Minőségvédelmi- és Karanténhivatalban, ahol egy régóta várt bejelentést időzítettek a látogatásához.
„A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export kiváltságos lehetőségekhez jutott, megnyílt az út a magyar sertés-, liba-, kacsa- és nyúlhús előtt” – közölte a miniszter. Hozzátette, négy magyar vállalat már engedélyt is kapott az exportra, kettőnek az engedélyei pedig már készülőfélben vannak.
Mindezeken kívül – hangsúlyozta Szijjártó Péter – lényegében elhárult az akadály a nyers marhahús exportja elől is, az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a magyar vidékfejlesztési miniszter novemberi látogatása alkalmával szentesítik. Csang Csin-zsung, a hivatal helyettes vezetője külön is kiemelte, Magyarország eddig egyedülálló módon rendelkezik ilyen sok engedéllyel. A magyar tárcavezető tárgyalásán Csung San kereskedelmi miniszterhelyettessel, aki egyben a kínai-magyar gazdasági vegyesbizottság társelnöke is, több aktuális kérdés megvitatása mellett elhangzott, mindkét fél érdeke egy közvetlen légi járat indítása, és egyetértettek az ehhez szükséges tárgyalások felgyorsításában. Arra a kérdésre, hogy milyen kérdésekben kell a feleknek dűlőre jutniuk, a tárcavezető azt válaszolta, hogy „mindenekelőtt az vár tisztázásra, hogy milyen körülmények között tudjuk biztosítani a járat kezdeti jövedelmezőségét. Ezt követheti a technikai kérdések tisztázása”. A külgazdasági és külügyminiszter látogatásához kapcsolódóan több szerződést és dokumentumot is aláírtak. A kínai és a magyar Eximbank vezetői kedden a pekingi magyar nagykövetség épületében aláírtak egy megállapodást, amely szerint 200 millió euróról 300 millió euróra bővítik azt a közös hitelkeretet, amely közös beruházások, illetve a Kínába irányuló magyar export finanszírozását szolgálja. A Pécsi Egyetem és a hebei United Egyetem együttműködésében Magyarországon megalakul a negyedik Konfuciusz Intézet, amely a nyelvtanítás és a kínai kultúra terjesztése mellett elsősorban az évezredes múltú kínai hagyományos orvoslás népszerűsítését tűzte ki célul. A Huawei információtechnológiai óriáscég kedden ünnepélyes keretek között „adta írásba”, hogy 25 ezer dollárt adományoz a Közszolgálati Egyetemnek kutatás-fejlesztési tevékenységre. A felajánlást a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulójára időzítették. Az ebből az alkalomból rendezett fogadáson Szijjártó Péter mondott köszöntőt a meghívott népes vendégsereg előtt. Társaságában volt Vang Csao külügyminiszter-helyettes és Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet.(MTI)