Peking bírálta Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán közös állásfoglalását

Peking elítélte Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán múlt hét végi közös nyilatkozatát, amely Kínának üzenve helytelenített minden olyan kísérletet, amely “kényszerítő vagy egyoldalú lépésekkel” igyekszik megváltoztatni a jelenlegi kelet- és dél-kínai-tengeri status quót.

A három külügyminiszter, Julie Bishop, John Kerry és Fumio Kishida az indonéziai Balin tárgyalt az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves találkozója alkalmából. Háromoldalú megbeszélésükről kiadott nyilatkozatukban a dél-kínai-tengeri területi vitákban részt vevőket is arra hívták fel, hogy tartózkodjanak a “destabilizáló cselekményektől”.
“Annak ellenére, hogy a három ország szövetséges, ezt nem használhatják fel arra, hogy beavatkozzanak a területi szuverenitást érintő vitákba” – fogalmazott hétfői közleményében Hua Csun-jing külügyi szóvivő. Hozzátette, Kína szeretné, ha a különböző országok tartózkodnának olyan nyilatkozatok megtételétől, amelyek “nem segítik elő a (területi) kérdések megfelelő megoldását és károsítják a térségi stabilitást”.
Csin Kang, a kínai külügyminisztérium másik szóvivője egy külön nyilatkozatban országa nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a japán diplomácia vezetője a külügyminiszterek informális reggelije alkalmával felvetette a tengeri biztonság kérdését. Csin azt hangoztatta, hogy régóta nincs probléma a régió tengeri területein a hajózhatóság szabadságával és biztonságával.
Peking vitában áll Tokióval egy öttagú kis szigetcsoport hovatartozását illetően a Kelet-kínai-tengeren, míg a Dél-kínai-tengeren a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal, valamint Malajziával és Bruneijel van területi vitája.
Míg Kína szomszédságának érintett államai a kelet-ázsiai óriás érdekérvényesítését és fellépését fenyegetőnek tartják, Peking úgy véli, Washington támogatásával azért bátorítja térségbeli szövetségeseit, hogy megindokolhassa katonai jelenlétének tervezett növelését az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Kína határozott álláspontja, hogy a nézetkülönbségeket közvetlenül az érintett feleknek kell rendezniük.(MTI)

Scroll To Top