Orosz embargó – MKIK magyar-orosz tagozat: célszerű lenne összehívni a magyar-orosz kormányközi bizottságot

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozata szerint célszerű lenne összehívni a magyar-orosz kormányközi bizottság ülését októberben a kialakult helyzet áttekintésére – mondta Tóth Imre, a tagozat elnöke pénteken a testület ülésén, ahol az orosz szankciók magyarországi következményeit elemezték a tagvállalatok.

    Tóth Imre szerint az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az Európai Unió és a magyar gazdaságra, mint ahogyan azt az elemzők várják.
    A tagozat elnöke hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy a szankciók bevezetésével üzleti kapcsolatok szakadnak meg, szünetelnek, nehéz lesz a jelenlegi helyzetet visszaállítani.
    Tóth Imre elmondta, a környező országok kamaráival konzultálva úgy látják, hogy a szankciókat komolyan kell venni, és a vállalkozásoknak törvénytisztelő módon kell hozzáállni.
    Naivitás azt hinni, hogy a szankció csak Oroszországot érinti kedvezőtlenül – mutatott rá a tagozat elnöke, hozzátéve: negatívan érinti majd az egész Európai Unió gazdaságát, köztük a magyar GDP alakulását – szerinte -, csírájában lassíthatja le a kibontakozóban lévő gazdasági növekedést.
    A kamara tagozatának elnöke úgy értékelte, hogy a csökkenő orosz piaci lehetőségek a nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, kisvállalatokat egyaránt érintik, példaként említette a Molt, az OTP-t, az MVM-et, illetve a magyar beszállítókat alkalmazó nemzetközi autógyártókat, mezőgazdasági gépgyártókat. A kamara számítása szerint az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát mintegy ezer hazai kis- és középvállalkozás adja – érvelt a tagozat elnöke.
    Kádár András, a déloroszországi régióban működő magyar szakdiplomata a tagozat ülésén elmondta, hogy érződik a kedvezőtlen folyamat a szankciók miatt a térségben. Tájékoztatása szerint míg 2010-ben a déloroszországi régióban 44 millió dollárt tett ki a magyar cégek közvetlen forgalma az ottani cégekkel, 2013-ban 127 millió dollárt volt a kétoldalú kereskedelem, ennek 75 százaléka magyar export, 2014. első negyedévében a magyar export 19 százalékkal bővült 2013. első negyedévéhez képest, ugyanakkor 2014 második negyedévben lenullázódott a többlet, és 16 százalékos visszaesés következett be az előző év második negyedévéhez viszonyíta.
    Kádár András azt tanácsolta a cégeknek, hogy vámtarifaszámok alapján vizsgálják át a oroszországi korlátozás alatt lévő termékeket, és ezt egyeztessék a jelenlegi orosz partnerrel is.
    Tóth Imre, a tagozat elnöke az MTI-nek elmondta, hogy magyar-orosz vegyesvállalatok létrehozását javasolják és szorgalmazzák, mert ilyen formában az orosz piac könnyebben kezelhető.
    A tagozat tagvállalatai eltérő tapasztalatokról számoltak be a szankciók eddigi hatásáról.
    Az építőiparban működők úgy látják, hogy bár az orosz állami megrendelésben egyre inkább a ppp-konstrukciók (public–private partnership, vagyis a köz- és a magánszféra együttműködése) jelennek majd meg, de folytatódnak a nagy infrastrukturális beruházások. A magyar vállalatok a nyertes orosz konzorciumok révén tudnak majd továbbra is munkát vállalni.
    Ezzel szemben az élelmiszerkereskedelmi cégek képviselői arról számoltak be, hogy eddigi kereskedelmi partnereik harmadik piacról, például Szerbiából származó termékeket keresnek.

Scroll To Top