OGY – A gazdasági bizottság támogatta a MNB-ről szóló törvénymódosítás tárgysorozatba vételét

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta hétfői ülésén, hogy az Országgyűlés vegye tárgysorozatba Bánki Erik (Fidesz) önálló képviselői indítványát a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi törvény módosításáról.

A bizottsági tagok közül a tíz kormánypárti képviselő szavazott igennel, a három ellenzéki tag nem támogatta a tárgysorozatba vételt.
Bánki Erik indítványa megemelné a jegybanki vezetők fizetését, valamint szabályozná a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaságok és az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését.
A bizottság ellenzéki tagjai élesen bírálták a módosító javaslatot, és azt is, hogy az indítványt csak hétfő délelőtt, a testület ülése előtt kapták kézhez.
Bánki Erik elmondta: a jegybanktörvény tervezett változtatása először is azt célozza, hogy az MNB alaposabban előkészíthesse a döntéseit, ezért meghosszabbítja számára a különböző pénzügyi intézmények tevékenysége engedélyezésére, illetve működésük esetleges felfüggesztésére előírt határidőt.
A jegybank által alapított gazdasági társaságok és alapítványok adatai kezelésének módosítását Bánki Erik azzal indokolta, hogy ha a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégeknek – mutatott rá.
A fideszes honatya elmondta: az alapítványok adatszolgáltatása szigorodik, mert a jegybank által létrehozott alapítványok átkerülnek a közhasznú szervezetek, alapítványok közé, ezért évente nyilvánosságra kell hozniuk adataikat, ezzel nő az MNB által alapított alapítványok átláthatósága.
A módosítás azt is kimondja: az MNB által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni.
Bánki Erik kiemelte: az MNB élére 2013-ban került új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, holott például 2013-ra a Simor András féle korábbi jegybanki vezetés még több mint 200 milliárd forint veszteséget tervezett.
A képviselő szerint ez is indokolná a jegybanki vezetők fizetésének emelését, másrészt bérezésük a legalacsonyabb szinten van a kelet-közép-európai régióban, ez igaz az uniós tagállamokkal összevetve is. Megjegyezte, hogy Matolcsy György fizetése még az indítvány esetleges elfogadását követően is jelentősen elmarad Simor András egykori elnök fizetésétől.
Az ülésen Tóth Csaba alelnök (MSZP), Volner János (Jobbik) és Tóth Bertalan (MSZP) is élesen kritizálta a jegybanktörvény tervezett módosítást.
Tóth Bertalan emlékeztetett arra, hogy a jegybank által létrehozott egyik alapítvány gazdálkodása kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta: az MNB által alapított alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik. Rámutatott: a módosítás lényegesen csökkentené az alapítványok gazdálkodásának átláthatóságát, azok nyilvánosságát el akarják lehetetleníteni. Kiemelte: a jegybank által létrehozott alapítványok mintegy 250 milliárd forinttal gazdálkodnak, ez közvagyon.
Volner János (Jobbik) kiemelte: az MNB tulajdonosa a magyar állam, de az állam nem gyakorolja a magyar jegybankban a tulajdonosi jogait. A Jobbik ezt rossz gyakorlatnak tekinti, az állam nem szólhat bele, mit csinál az MNB – mondta. Megfogalmazása szerint az állam, a kormány az alapítványok révén „200 milliárd forint zsebpénzt adott Matolcsy Györgynek”.
Bánki Erik a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón az MNB vezetői fizetései emelésének indokaként kitért arra, hogy a Matolcsy féle jegybanki vezetés hivatalba lépése után végig nyereséges volt az MNB gazdálkodása. Már 2013-ban 23 milliárd forintos nyereséget ért el a jegybank, 2014-et 27 milliárd forint nyereséggel zárta az MNB, az előzetes számok alapján 2015-öt várhatóan közel 100 milliárd forint nyereséggel zárja – részletezte.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott MNB-közlemény szerint a tervezett törvénymódosítás elfogadása esetén a jegybank-elnök munkabére csaknem megegyezik a cseh jegybankelnök havi mintegy 4,77 millió forintos fizetésével.
Az MNB közleményében felhívta a figyelmet, hogy 2009-ben Simor András havi jövedelme meghaladta a 8 millió forintot, Karvalits Ferenc alelnöké a 6 millió forintot, míg Király Júlia alelnöké a havi 5 és fél millió forintot.
A jegybank honlapján is közzétett tájékoztatás kitér továbbá a módosítás MNB-alapítványokra vonatkozó részére is, e szerint az alapítványok működésének fő adatai a közhiteles nyilvántartásban továbbra is megismerhetőek, emellett az alapítványok honlapjaikon keresztül az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is közzéteszik a működésükkel összefüggő legfontosabb adatokat és információkat.(MTI)