Nincs többé kamu keresési eredmény vásárlás előtt

Terebélyesedik a szigorfa. A fogyasztóvédelmi törvény mellett  szigorúbb lesz a tisztességtelen kereskedést tiltó törvény is. Az árukeresésnek nem lehet kamu eredménye. Nem lehet titok, ha egy keresési találat fizetett. A több országban huncutkodók bírsága megugrik. A pofátlanság (bocs, tisztességtelen húzás) is bűnhődik. Lesz keresési rangsor szabály is.   (frissítve)

Az Országgyűléshez benyújtott törvénymódosítási javaslat több kérdésben szélesebb utat nyit az ellenőrző hatóságnak a szigorítások révén, hogy az eddigieknél alaposabban megrázhassa a szolgáltatók grabancát, ha vétségen kapja őket vásárlóikkal szemben. És az eddigi híradásokkal szemben nem csak a fogyasztóvédelmi, hanem a tisztességtelen kereskedést tiltó törvényben is nagyobb lesz a szigor.

Alaposabb lesz a magyarázata, mit nézzen a hatóság, ha büntetne

A fogyasztóvédelmi törvény a hatóság eljárásának szabályait eddig szűkebben mérte, mivel csak annyit mondott, hogy fellépését a jogsértés súlya, különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. Nos, ezt a mostani szabályt leváltva a maihoz képest szájbarágós részletezés következik, milyen szempontokat is kell figyelembe vennie a hatóságnak.

Így hivatalosan számít majd a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama, a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége; tett-e valamit a szolgáltató, ami a fogyasztók kárának csökkentésére vagy megtérítésére irányul; a szolgáltató korábban elkövetett bármely jogsértése; meg kell nézni, vannak-e információk arról, hogy mennyi lehet a jogsértéssel elért, vagy elkerült pénzügyi előny, vagy elkerült veszteség; mennyi a jogsértéssel érintett áruk értéke. Számít az is, hogy más uniós tagországban elkövette-e már ugyanazt a hibát. És persze lehetnek egyéb enyhítő vagy súlyosító körülmények.

E szép sor hátterében egyébként az EU 2019/2161 irányelve áll, ami nem megkerülhető.

Nem érdemes szerteszét huncutkodni

A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezik arról is, milyen módon marasztalhatja el a vétkes vállalkozást az ellenőrző hatóság. Így például kötelezheti a hiba kijavítására, vagy még bírságot is kiszabhat. Ennek mértéke 15 ezer forinttól indul és a 100 milliós éves bevételnél nagyobb vállalkozások esetében az árbevétel 5%-a lehet, de legfeljebb 500 millió forint lehet, kivéve a legsúlyosabb eseteket, amikor már 2 milliárd forint a határ. Nos, ez a rendelkezés kiegészül azzal, mi történik akkor, ha egy szolgáltató több uniós országban is megszegi a fogyasztóvédelmi előírásokat.

Az EU ugyanis rendelkezett arról, mi történjen akkor, ha egy szolgáltató több uniós országban is vét a szabályok ellen. Ez lehet akár két tagállam is, de ha kiterjedt a jogsértés, és az elkövető legalább az uniós tagországok kétharmadában szabálytalankodik, akkor már összehangolt hatósági fellépést ír elő a közösségi rendelet. És ekkor az egyes nemzeti hatóságok eljárásait már uniós szinten fogják össze.

Ráadásul ekkor belép az uniós bírságrend, ami most beépül a magyar jogba is. Így a bírság összege a vállalkozás nettó árbevételének legalább 4%-a, ha pedig a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró.

Bizonyára feltűnt, hogy most alsó bírsághatárról esik szó, felső határ nincs megszabva (szemben a hazai eseteknél említett 5%-os plafonnal).

Jön a pofátlanság nagyobb büntetése is, de mi is az a rangsorolás

Szebben fogalmazva szigorodik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény is. Ez a törvény jelenleg is nem csak magyarázgatja, mi is tisztességtelen a vásárlókkal szemben, hanem jelenleg 31 pontban tételesen fel is sorolja a legkirívóbb vétségeket.

Rögvest pontosítja az áru eddigi fogalmát, ami a jövőben nem az áru szócska lesz, hanem a termék. A termék pedig lehet áru, vagy szolgáltatás, és természetesen utóbbiba beletartozik a digitális szolgáltatás is.

És belép a rangsorolás fogalma. Hivatalos szakzsargonban ez a termékek “relatív” kiemelése a kereskedők részéről, és mindegy, hogy milyen módon, vagy technológiai eszközzel történik is ez.

Lesz most már online piac is, ami eddig is volt, csak nem a fogyasztóvédelmi jogban meghatározva: olyan szolgáltatás, amely szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást használ, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek kereskedőkkel vagy fogyasztókkal.

Ma is meghatározza a törvény a jelentősnek számító, kiemeltnek minősített információkat, amire különösen figyelni kell. Ilyenek a fizetés, szállítás és teljesítés feltételei, valamint a panaszok kezelésének módja, amennyiben ezek eltérnek a szakmai gondosság követelményeitől. Hát ettől nem lesz könnyebb, de a panaszkezelés kiesik ebből a sorból. A panaszkezelési hiba persze ettől még hiba marad.

De hát a szigorfa azért terebélyesedni fog tovább, hiszen belép a jelentős hibák sorába, mi számít még a vásárlásra felhívás esetén jelentős információnak.

Így az online piacokon kínált termékek esetében az, hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e vagy sem, a harmadik félnek az online piac szolgáltatója számára adott nyilatkozat alapján.

Aki keres, az találjon is, de igazából

Bővebb lesz a vétkek sora a weben is. Így akkor is, amikor a vásárló keresgél a neten a kínálatban kulcsszó, kifejezés vagy más lekérdezés alapján,

Jelentős szempontnak minősül a hatóság eljárásában a keresés eredményeit tekintve, mi határozza meg a keresés eredményeként megjelenő termékek rangsorát, mennyire fontosak a keresés paraméterei. És ami sokszor megtévesztő lehet ma, számít majd az is, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak-e, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták.Ezt ráadásul ellenőrizni is kell.

Így fontos lesz internetes keresés esetén annak feltüntetése is, hogy az első hely fizetett találat-e. Internetes kereséskor a fogyasztókat egyértelműen tájékoztatni kell a fizetett találatokról és a találatok sorrendjét meghatározó legfontosabb paraméterekről.

Minden online platform köteles lesz egyértelműen megkülönböztetni a fizetett keresési eredményeket. Mindezek alapján internetes kereséskor a fogyasztóknak tudniuk kell majd, ha a kereskedő fizetett a keresési találatért.

Hosszabb lesz a feketelista

Hosszabb lesz a sor az előbbiekkel összefüggésben a törvény mellékletében, amelyben meghatározza a jogalkotó, hogy melyek a hatósági eljárás során minden további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek a vétségek.

Így a hibalista alapján súlyos vétség lesz az előbbiekkel összefüggésben a valótlan fogyasztói értékelések közlése. Új feketelistás eset, ha a vállalkozás az e-kereskedelem és szolgáltatásnyújtás terén (a közösségi médiában) olyan fogyasztói értékeléseket közöl, amelyek nem valósak (például fiktív személyek adnak jó értékekést az adott árura vagy szolgáltatásra).

Kettős minőség: nem marad el

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény egészül ki (és nem a fogyasztóvédelemről szóló).

Így megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.

Ha van eltérés, ami jogszerű, arról a vásárlót tájékoztatni kell.

(blokkk.com)

Scroll To Top