Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Héja üzenet a jegybanktól
Nem változtak a kamatszintek, de üzent a jegybank. A várakozásoknak megfelelően nem módosította a kamatszinteket a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az alapkamat 0,6 százalékon, az overnight betéti kamat -0,05 százalékon, míg az egyhetes fedezett hitel kamatszintje 1,85 százalékon maradt. A megjelent közleményben a jegybank jelezte, hogy az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általános erősödtek. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.
Megelőző jellegű szigorítás jöhet. A Monetáris Tanács megerősítette Virág Barnabás múlt heti nyilatkozatát, miszerint az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen állnak a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására. Hozzátették, hogy a júniusi inflációs jelentés lesz kiemelt fontosságú, tehát a következő ülésen várható bejelentés.
Emelkedő állampapírpiaci hozamok. Az említett interjút követően felfelé indultak a közepes lejáratú állampapírpiaci hozamok, a befektetők elkezdték árazni a monetáris szigorítást. Az 3 éves referenciahozam 1,44 százalékról 1,75 százalékra, az 5 éves 1,88 százalékról 2,10 százalékra emelkedett. Eközben az MNB folytatta az állampapír-vásárlásokat, az aukciókon az elmúlt hetekben heti 23-30 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot, és aukción kívül is hasonló mennyiséget vásároltak. Mivel elsősorban a hosszú oldalon aktív most a jegybank, a hozamgörbe meredeksége némileg csökkent.
Meglódult az infláció. Áprilisban a várt feletti ütemben, 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves bázison, ugyanakkor a maginfláció – a KSH módszertani váltásának köszönhetően – csupán 3,1 százalékos volt. Az emelkedésben szerepet játszott az alacsony bázis hatása, mely júniusig fennmarad, majd az év végén ismét jelentkezik. Az átmeneti hatásokon túl azonban fennáll a veszélye, hogy a lendületesebb infláció beépül a várakozásokba, mely középtávon tartós hatásokat eredményezhet. Az importált infláció a következő hónapokban mérséklődhet, köszönhetően a forint elmúlt hetekben tapasztalt erősödésének.
Hamarosan tárgyalhatnak az Egyesült Államokban az eszközvásárlási programról. Az április 28-án tartott kamatdöntő ülés sajtótájékoztatóján Jerome Powell ugyan jelezte, hogy egyelőre nem tárgyaltak az eszközvásárlási program szűkítéséről, mivel még hosszú út áll az amerikai gazdaság előtt a teljes felépülésig. Azonban a múlt héten megjelent részletes jegyzőkönyvből kiderült, hogy a döntésozók szeretnék hamarosan vitára bocsátani a kérdést, erről szó volt az említett ülésen, és már a következő, június 16-i ülésen sor kerülhet a konkrét egyeztetésekrer. Egyértelmű ellentmondás húzódik tehát a hivatalos kommunikáció és a háttérfolyamatok között, a Federal Reserve rendkívül nehéz feladata lesz a következő hónapokban úgy kommunikálni a stimulus csökkentését, hogy az ne okozzon pánikreakciókat a piacokon. Az Európai Központi Bank június 10-én tart legközelebb kamatdöntő ülést, ekkor – korábbi jelzések alapján – felfelé módosíthatják az idei évre vonatkozó növekedési kilátásokat, de attól nem kell tartani, hogy veszélybe kerülnének a jegybank inflációs céljai. A pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) jövő év márciusáig fennmaradhat, de előfordulhat, hogy a nyári hónapokra – likviditási okokból – lassítanak a vásárlások ütemén.
